Ritka alkalom, hogy szinte a recenziós példányokkal, sztár könyves bloggerekkel egy időben olvashatok párhuzamosan könyvet, de mikor csütörtökön megláttam a könyvtárban a leendő új beérkezések között ezt a marketing kötetet, egy pillanatra sem volt kérdéses, hogy lecsapok rá.
Nem bántam meg, mert a könyvtári példányba nem lehet írkálni, viszont az elmúlt két napomat teljesen áthatotta Klausz Melinda műve, olyannyira, hogy megrendeltem egy saját példányt :)
Abban aztán lesz aláhúzás, kiemelés, szamárfül, post-it, jócskán!
Ma már szinte nincs is olyan beszélgetés, amiben ne említenék meg a Facebook, YouTube vagy éppen a lájkolni szavakat. A közösségi média felülete olyannyira mindennapjaink részét képezi, hogy ezen beszélgetünk ismerőseinkkel, nézünk filmeket vagy éppen olvasunk híreket. Mindennapjaink mellett vásárlási szokásainkat is befolyásolják ezek a felületek, vállalkozóként, cégként azonban nem minden esetben a leghatékonyabb módon vagyunk rajtuk jelen.
A közösségi média nagykönyve éppen ezért esettanulmányokon és feladatokon keresztül bevezet a közösségi média minden aktuális kérdéskörébe, az oldalak kiválasztásától a trollok kezelésén át a nyereményjátékokig.
Mi is az a sokat emlegetett social media, magyarul közösségi média?
"Social network/Közösségi hálózat: A közösségi hálózatok olyan internetes struktúrák, amelyekben az egyének vagy szervezetek kapcsolódnak egymáshoz."
21. oldal, Az alapfogalmak
Érthető volt a nyelvezet? Szándékosan idéztem a könyvből, hogy illusztrálhassam amit már a könyvtáros is mondott nekem, hogy belenézett és "egészen emberi nyelven íródott" a könyv.
:)
Ezért fogom először dicsérni Klausz Melindát, mert lehetett volna másként is megírni ezt a kötetet, úgy, ahogy általában a marketingguruk szokták: szaknyelven. De itt nincs fellengzős mellébeszélés, nincs magas ló, tényleg jól érthető, követhető nyelvezetű, stílusú az egész mű; látszik, hogy nem szakmai olvasmánynak szánta az írója, hanem a külvilágnak, vagyis a kevésbé profi felhasználóknak.
Ebből kifolyólag gondolom fog is érte kapni hideget-meleget a kollégáktól :P
A Rólam szóló bemutatkozó oldalon szerepel, hogy 2010 óta dolgozom többé-kevésbé folyamatosan webshop adminként; valamint ez a harmadik személyes jellegű, de első tematikus blogom.
(há, ezt is ebből a nagykönyvből tanultam meg, hogy a könyves blog tematikus blog.)
Szóval többféle szempontból, valójában háromfelől közelítettem a kötethez: mint kisvállalkozó, mint blogger és mint magánszemély.
A nagykönyv egy tucat fejezetre tagolja a nem éppen könnyen megemészthető információ mennyiséget, ezek pedig a következő címűek:
1., A kezdetek
2., A social media jellemzői
3., Generáció és embertípusok a közösségi médiában
4., A social media típusai
5., Social media marketing
6., Közösségépítés social media platformokon
7., Közösségi hirdetések
8., Mérés és önvizsgálat
9., Nyereményjátékok
10., Konfliktus - és panaszkezelés
11., Közösségimédia-stratégia
12., Átfogó esettanulmányok
Direkt kerestem egy megfelelően összetett, mégis mutatós látványvilágú illusztrációt, nem túl mellesleg a kép forrása a Forbes világhírű üzleti magazin. Melinda is igyekszik azt sugallni könyvében, hogy habár több szelete van az un. közösségi médiának, ezek mégis egybetartozóak, és jelenleg, akár tetszik, akár nem átszövik életünket.
Ha a típusokon belül elindulunk, vannak a tartalomszolgáltatók, magyarul blogok, akik írói alkotói tevékenységet folytatnak, és valamilyen szinten véleményvezérként élnek. (persze ez alól kivételek a szigorúan személyes blogok)
Tények, idézet a könyvből:
"1999-ben még csak 23 blog létezett. Ma már több mint 1,5 milliárd van. Ezek közül a WordPress.com egyedül több mint 60 milliót tart számon. Minden másodpercben két új blog jön létre. Jelenleg mintegy 31 millió blogger él az USA-ban, és a bloggerek 27%-ának ez a főállása."
"A blogolás kezdetben nem volt több, mint a naplóírás egy változata, de rövid idő alatt kiderült, hogy ennél jóval többet is ki lehet hozni belőle." - Ez a blogokról szóló részben a kedvenc mondatom, mert többszörösen arany igazság. Azt gondolom, hogy ha nem szakmai blogot ír az ember, aki konkrét bevételt nehéz realizálni (holott erre van ellenpélda, urban-eve.hu), de maga az írás megismertet olyan sok olvasóval, bloggertárssal, annyira jó hobbi, hogy külön ki kellene emelni rekreációs tevékenységként! :))
Kedvenc fejezetem volt még a négyesen kívül a hármas, a tipológia, illetve a hatos, a közösségépítésről szóló részek. És ha már elérkeztünk ide, akkor meg kell vallanom: hiába olvastam idén már több angol marketing ebookot, a Facebook oldalakkal kapcsolatos tények, leginkább a rajongók valós elérési száma annyira lehangoló, hogy az csak na :(
"Korábbi teljesítményed alapján a Facebook dönti el, hogy melyik posztodat éppen hányan látják."
Ez volt az a mondat, amitől magánemberként elhűltem, bloggerként és kisvállalkozóként viszont kinyílt a bicska a zsebemben ><
Nem szerettem ezeket a fejezeteket:
az ötöst, a hetest és a nyolcast, tehát azokat, amik a nagyon száraz marketingről szóltak, vagy ahhoz kapcsolódtak. Hogy mi a bajom velük? Hogy nem illenek szerintem a könyv többi részéhez!
Az alábbi témákhoz: vásárlási modell, médiamix, költségvetés, mérési hatékonyság az olvasók egy részének semmi köze nincs, mert vagy nem érdekli (egy blogger NEM fog hirdetést venni a fészen); vagy éppen előzetes tudást igényelnek.
Ezeknél a fejezeteknél azt éreztem, hogy sajnos túl sokat vállalt magára az írónő, túl széles közönséget célzott meg.
Főként e miatt fogok csak négy és fél csillagot adni a lehetséges ötből, pedig a mű többi része nagyon jó, kiemelten piros pont jár azért, hogy nagyon kevés elütés maradt a könyvben (ez nem mindegyik hazai marketing kötetre jellemző, sajnos); hogy felváltva használja az angolszász és a magyar kifejezéseket, ezzel is tanít; és főleg azért, mert elsőként nyitott bevallottan ennyire a külvilágra, bevonva a hétköznapi embereket is az elzárt szakmai berkekbe :)
Jó szívvel ajánlom könyvtári kölcsönzésre minden bloggernek, és vásárlásra (áfás számlát tessék kérni, költségcsökkentő tétel) kisvállalkozóknak. Ha nem is alakítja át az fb posztolási módszereit miatta senki sem, igenis jó tudni az igazságot a Facebook világáról, még akkor is, ha hajmeresztő a befolyása a mindennapi életünkre.
Már önmagában az EdgeRank algoritmus részletes magyarázata (36-37 oldalak) számos gondolkodnivalót ad az olvasónak.
Én biztosan újra fogom olvasni a héten, mikor meghozza a szállító, és beköltöztettem a hálószobámba, ahová csak a már elolvasott, megszeretett kötetek kerülnek, mert ők érdemlik ki azt, hogy karnyújtásnyi közösségre vágyok velük élni :))
* ~*
Update:
jövök ördög ügyvédjét játszani, mert rájöttem, hogy mitől nem tökéletes a könyv:
jobb lett volna úgy, ha két részre szedik, külön Social media 1.0 lehetett volna az általánosabb részek; és social media 2.0 a vállalkozóknak szóló, nehezebb fejezetek, az 5., 7. és 8.
Btw, FB hirdetés. Megmondom kerek-perec, hiába olvastam el a könyvet, vettem meg, attól még nem állok neki a webshopnak hirdetést beállítani, mert igenis azt gondolom, az egy külön szakma!
És amit még így utólag hiányolok, talán egy második, bővített kiadásba beleférne: egy lista, hogy milyen hibákat ne kövess el a közösségi médiában.
Pl mivel a profilkép NYILVÁNOS, ne tegyél fel fürdőruhás/miniszoknyás képet, max akkor ha párkereső oldalnak tekinted a facebookot:P De nem célszerű a lábkörmeidet se lefotózni fürdés közben, és közzétenni az Instagramon :D
Nagy az Isten állatkertje, és online aztán semmiféle gátlás nincs.
Nem bántam meg, mert a könyvtári példányba nem lehet írkálni, viszont az elmúlt két napomat teljesen áthatotta Klausz Melinda műve, olyannyira, hogy megrendeltem egy saját példányt :)
Abban aztán lesz aláhúzás, kiemelés, szamárfül, post-it, jócskán!
Részlet a tartalomleírásból:
Ma már szinte nincs is olyan beszélgetés, amiben ne említenék meg a Facebook, YouTube vagy éppen a lájkolni szavakat. A közösségi média felülete olyannyira mindennapjaink részét képezi, hogy ezen beszélgetünk ismerőseinkkel, nézünk filmeket vagy éppen olvasunk híreket. Mindennapjaink mellett vásárlási szokásainkat is befolyásolják ezek a felületek, vállalkozóként, cégként azonban nem minden esetben a leghatékonyabb módon vagyunk rajtuk jelen.
A közösségi média nagykönyve éppen ezért esettanulmányokon és feladatokon keresztül bevezet a közösségi média minden aktuális kérdéskörébe, az oldalak kiválasztásától a trollok kezelésén át a nyereményjátékokig.
Mi is az a sokat emlegetett social media, magyarul közösségi média?
"Social network/Közösségi hálózat: A közösségi hálózatok olyan internetes struktúrák, amelyekben az egyének vagy szervezetek kapcsolódnak egymáshoz."
21. oldal, Az alapfogalmak
Érthető volt a nyelvezet? Szándékosan idéztem a könyvből, hogy illusztrálhassam amit már a könyvtáros is mondott nekem, hogy belenézett és "egészen emberi nyelven íródott" a könyv.
:)
Ezért fogom először dicsérni Klausz Melindát, mert lehetett volna másként is megírni ezt a kötetet, úgy, ahogy általában a marketingguruk szokták: szaknyelven. De itt nincs fellengzős mellébeszélés, nincs magas ló, tényleg jól érthető, követhető nyelvezetű, stílusú az egész mű; látszik, hogy nem szakmai olvasmánynak szánta az írója, hanem a külvilágnak, vagyis a kevésbé profi felhasználóknak.
Ebből kifolyólag gondolom fog is érte kapni hideget-meleget a kollégáktól :P
A Rólam szóló bemutatkozó oldalon szerepel, hogy 2010 óta dolgozom többé-kevésbé folyamatosan webshop adminként; valamint ez a harmadik személyes jellegű, de első tematikus blogom.
(há, ezt is ebből a nagykönyvből tanultam meg, hogy a könyves blog tematikus blog.)
Szóval többféle szempontból, valójában háromfelől közelítettem a kötethez: mint kisvállalkozó, mint blogger és mint magánszemély.
A nagykönyv egy tucat fejezetre tagolja a nem éppen könnyen megemészthető információ mennyiséget, ezek pedig a következő címűek:
1., A kezdetek
2., A social media jellemzői
3., Generáció és embertípusok a közösségi médiában
4., A social media típusai
5., Social media marketing
6., Közösségépítés social media platformokon
7., Közösségi hirdetések
8., Mérés és önvizsgálat
9., Nyereményjátékok
10., Konfliktus - és panaszkezelés
11., Közösségimédia-stratégia
12., Átfogó esettanulmányok
Direkt kerestem egy megfelelően összetett, mégis mutatós látványvilágú illusztrációt, nem túl mellesleg a kép forrása a Forbes világhírű üzleti magazin. Melinda is igyekszik azt sugallni könyvében, hogy habár több szelete van az un. közösségi médiának, ezek mégis egybetartozóak, és jelenleg, akár tetszik, akár nem átszövik életünket.
Ha a típusokon belül elindulunk, vannak a tartalomszolgáltatók, magyarul blogok, akik írói alkotói tevékenységet folytatnak, és valamilyen szinten véleményvezérként élnek. (persze ez alól kivételek a szigorúan személyes blogok)
Tények, idézet a könyvből:
"1999-ben még csak 23 blog létezett. Ma már több mint 1,5 milliárd van. Ezek közül a WordPress.com egyedül több mint 60 milliót tart számon. Minden másodpercben két új blog jön létre. Jelenleg mintegy 31 millió blogger él az USA-ban, és a bloggerek 27%-ának ez a főállása."
"A blogolás kezdetben nem volt több, mint a naplóírás egy változata, de rövid idő alatt kiderült, hogy ennél jóval többet is ki lehet hozni belőle." - Ez a blogokról szóló részben a kedvenc mondatom, mert többszörösen arany igazság. Azt gondolom, hogy ha nem szakmai blogot ír az ember, aki konkrét bevételt nehéz realizálni (holott erre van ellenpélda, urban-eve.hu), de maga az írás megismertet olyan sok olvasóval, bloggertárssal, annyira jó hobbi, hogy külön ki kellene emelni rekreációs tevékenységként! :))
Kedvenc fejezetem volt még a négyesen kívül a hármas, a tipológia, illetve a hatos, a közösségépítésről szóló részek. És ha már elérkeztünk ide, akkor meg kell vallanom: hiába olvastam idén már több angol marketing ebookot, a Facebook oldalakkal kapcsolatos tények, leginkább a rajongók valós elérési száma annyira lehangoló, hogy az csak na :(
"Korábbi teljesítményed alapján a Facebook dönti el, hogy melyik posztodat éppen hányan látják."
Ez volt az a mondat, amitől magánemberként elhűltem, bloggerként és kisvállalkozóként viszont kinyílt a bicska a zsebemben ><
Nem szerettem ezeket a fejezeteket:
az ötöst, a hetest és a nyolcast, tehát azokat, amik a nagyon száraz marketingről szóltak, vagy ahhoz kapcsolódtak. Hogy mi a bajom velük? Hogy nem illenek szerintem a könyv többi részéhez!
Az alábbi témákhoz: vásárlási modell, médiamix, költségvetés, mérési hatékonyság az olvasók egy részének semmi köze nincs, mert vagy nem érdekli (egy blogger NEM fog hirdetést venni a fészen); vagy éppen előzetes tudást igényelnek.
Ezeknél a fejezeteknél azt éreztem, hogy sajnos túl sokat vállalt magára az írónő, túl széles közönséget célzott meg.
Főként e miatt fogok csak négy és fél csillagot adni a lehetséges ötből, pedig a mű többi része nagyon jó, kiemelten piros pont jár azért, hogy nagyon kevés elütés maradt a könyvben (ez nem mindegyik hazai marketing kötetre jellemző, sajnos); hogy felváltva használja az angolszász és a magyar kifejezéseket, ezzel is tanít; és főleg azért, mert elsőként nyitott bevallottan ennyire a külvilágra, bevonva a hétköznapi embereket is az elzárt szakmai berkekbe :)
Jó szívvel ajánlom könyvtári kölcsönzésre minden bloggernek, és vásárlásra (áfás számlát tessék kérni, költségcsökkentő tétel) kisvállalkozóknak. Ha nem is alakítja át az fb posztolási módszereit miatta senki sem, igenis jó tudni az igazságot a Facebook világáról, még akkor is, ha hajmeresztő a befolyása a mindennapi életünkre.
Már önmagában az EdgeRank algoritmus részletes magyarázata (36-37 oldalak) számos gondolkodnivalót ad az olvasónak.
Én biztosan újra fogom olvasni a héten, mikor meghozza a szállító, és beköltöztettem a hálószobámba, ahová csak a már elolvasott, megszeretett kötetek kerülnek, mert ők érdemlik ki azt, hogy karnyújtásnyi közösségre vágyok velük élni :))
* ~*
Update:
jövök ördög ügyvédjét játszani, mert rájöttem, hogy mitől nem tökéletes a könyv:
jobb lett volna úgy, ha két részre szedik, külön Social media 1.0 lehetett volna az általánosabb részek; és social media 2.0 a vállalkozóknak szóló, nehezebb fejezetek, az 5., 7. és 8.
Btw, FB hirdetés. Megmondom kerek-perec, hiába olvastam el a könyvet, vettem meg, attól még nem állok neki a webshopnak hirdetést beállítani, mert igenis azt gondolom, az egy külön szakma!
És amit még így utólag hiányolok, talán egy második, bővített kiadásba beleférne: egy lista, hogy milyen hibákat ne kövess el a közösségi médiában.
Pl mivel a profilkép NYILVÁNOS, ne tegyél fel fürdőruhás/miniszoknyás képet, max akkor ha párkereső oldalnak tekinted a facebookot:P De nem célszerű a lábkörmeidet se lefotózni fürdés közben, és közzétenni az Instagramon :D
Nagy az Isten állatkertje, és online aztán semmiféle gátlás nincs.
Ha tetszett a poszt, kérlek pipáld ki a bejegyzés alatti megfelelő mezőt,
Neked csak egy kattintás, nekem viszont számít minden apró visszajelzés :)
FB-én itt tudsz követni: https://www.facebook.com/lakosztaly
Molyos adatlapom ez: http://moly.hu/tagok/mariann_czenema
Levelet ide írhatsz: bagolybizsu(kukac)gmail(ponty)com
Pontosan ezért adtam én is négy és fél csillagot...nagyon hasznos és praktikus, néha túl száraz és "kínai". Olyan: értem én, de hová álljak? néha.
VálaszTörlésHamarosan írok róla én is, ezt nyertem meg.
Nekem annyira nem volt száraz, de csak idén már 5 angol ebookot olvastam marketing témában; a szakirodalomban felsorolt nevek egy része ismerős volt.
TörlésInkább az a baj, hogy pont azt nem csinálta a könyvvel, ami elvileg a marketing alapja: a célközönség megválasztása, tehát nincs "niche" kiválasztott gazdasági apró rés, piac. És mivel ez itt hiányzik, a kisvállalkozóknak alá van lőve a könyv, míg a bloggereknek fölé.
De azért jó, hogy elindult egy nyitási folyamat, végre nem csak szakmabelieknek van marketingkönyv; ennek én személy szerint nagyon örülök :))