2016. július 25., hétfő

A hét verse: Szabó T. Anna - Éjjeli lomb



Szabó T. Anna: Éjjeli lomb

Nem tudsz aludni. Téres-tágas
sötétség moccan, éled.
Nem tudsz aludni.
Éjjeli lomb szól,
kolompol: véged, véged.

Falevél tapsa, fű pengéje
egymáshoz fenve hallik,
sötét szobádba folyondár tör be:
feléd iramlik.

Öklödet zárod, szemed szorítod,
lehunyva tartod,
vetett ágyadnak támasztod hátad:
tartod az ajtót.

Ágyad lábának veted a lábad:
óvjon a tested,
éjszaka hangját, sötét harangját
kívülrekeszted.

Nem tudsz aludni. Számlálod önnön
szívdobogásod,
sötétség útját, éjszaka kútját
belülről látod.

Tüdőd a lomb és ered folyondár:
betekert végleg,
lélegző lombból szíved kolompol:
véged van, véged.

***
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése