Joss Stirling: Sky (Lélektársak 1.)

FÜLSZÖVEG:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Sky egy kicsit zárkózott, szorongó tizenhat éves lány, aki túlságosan jól tudja, milyen érzés kívülállónak, idegennek lenni valahol. Mikor Londonból Coloradóba költözik kissé különc nevelőszüleivel, megtapasztalja milyen egy tipikus amerikai középiskola, és milyen egy nem tipikus fiú. Zed Benedict jóképű, tehetséges, minden lány álma, csak épp sötét titkok veszik körül. 

Aztán Sky egy hangot hall a fejében… Az Ő hangját. És Zed is hallja, érti az ő válaszait, amiket még ki sem mondott. Mi ez az egész? Kik a savantok, és létezik olyan, hogy lélektárs? Sky hiszi is, nem is, amíg mélyen belül fel nem éled benne egy képesség, amitől már rég meg akart szabadulni. Valami, amitől egész életében félt… 

Természetfeletti képességek, szövevényes összeesküvés és két kamasz szerelme.

Eredeti mű: Joss Stirling: Finding Sky

Eredeti megjelenés éve: 2010

Moly adatlap:
https://moly.hu/konyvek/joss-stirling-lelektarsak-sky

Írtam már egyszer-kétszer, hogy nekem itt a blogon elkelne egy figyelmeztetés, mondán: „Figyelem, csalok!” Hát most is, mert egyetlen olvasással, értékeléssel fogok letudni két kötelezettségemet is: egyfelől ez a könyv tétel volt a Könyvmoly párbajos listámon; másfelől pedig Vegazus engedélyt adott rá, hogy ez legyen a választott romantikus olvasmányom a Mini-könyvklub utolsó fordulóján. Kösz innen is az üzenetedet, de bár mást választottam volna…

Példának okáért a Neveletlen hercegnő 11. része számomra sokkal élvezetesebb volt, mint a Lélektársak 1., holott a leírás alapján valami izgalmas jóra számítottam. Nem is beszélve arról, hogy a trilógiát Fanni lányom kapta még karácsonyra, és ő imádja. Igaz, nem 41 éves, hanem 14.
(Na, azóta már utánanéztem, nekünk az eredeti három van meg, de továbbra sem értem sem a tipológia, kinézet, borító váltást; sem azt, hogy a további köteteken, címekben miért nincs ott a Lélektársak szó... elvárás, hogy az olvasó tudja, hol tart az író, v csak az itthoni kiadó volt ilyen ügyes? :P)

Szóval a legnagyobb gondom nem a csöpögős romantika, mert az van benne bőven, hanem hogy nagyon-nagyon young adult sztori volt. Elkövettem azt a baklövést, hogy miután egy ültő helyemben elolvastam a tizenötödik fejezetig, letettem a kötetet, és csak napok múlva vettem elő újra… Hát ez nagy tévedés volt, mert így jobban ráláttam a történet hibáira – kevés magyarázat a lélektársak témáról, viszont annál pörgősebb, szinte hálivúdi filmes jelenetek tömkelege. Gondolok itt konkrétan arra, hogy Sky kétszer is halálos veszedelembe kerül, és Zed robog őt megmenteni. 

Persze így leírni nincs vele baj, csak a második eset az utolsó előtti fejezet, aztán boldogan egymás karjába esnek, és villámgyorsan vége is a könyvnek. 

Tehát a legnagyobb bajom az volt, hogy míg a mű eleje nagyon lassan indul be, a kilencedik fejezetben kezdenek el randizni hőseink, ugyanakkor vannak részek, mikor nagyon gyorsan rengeteg minden történik – Sky első veszélyes helyzete, majd megmenekülése négy fejezet alatt lezajlik. 

Nyilvánvalóan lehet, hogy ez csak engem zavart, de már unom azt a gumicsontot is, hogy az amcsi kamaszoknak vagy nincs szüleik, vagy nem figyelnek rájuk. Itt kifejezetten hihetetlen mozzanat volt számomra az, hogy alig érkezik haza a főhősnő az otthonába, éjfélkor ki tud sétálni onnan úgy, hogy a szülei nem veszik észre… Nos jó, persze ők csak örökbe fogadták Sky-t, meg hát művészek, de ha az én gyerekem hazatérne egy kórházból, amibe azért került, mert kis híján megölték, minimum vele aludnék egy-két hétig, vagy nyitott ajtónál, hogy halljam őt… és most tök mindegy, hogy egy tizenhét éves lányról beszélünk-e vagy sem.

Nekem az egyik legfurcsább eleme ennek a regénynek, hogy Zed jóval inkább védelmezi Sky-t, mint a lány szülei, sőt a fiú családja is jobban figyel rá, mint a nevelői, akikkel egy évtizede él együtt.

https://www.facebook.com/JossStirling/

Mindentől függetlenül kinek ajánlanám?

Akik szeretik a young adultot, mert középiskolások a főhősök.

Akik szeretik a romantikát, pláne az olyan sztorikat, mikor a rosszfiúba szeret bele az alacsony jókislány. 

Azoknak, akik olyan olvasmányt keresnek, amit egy ültő helyben el lehet olvasni, mert csak 345 oldal, és elég könnyen olvasható; illetve akik kikapcsolódásra vágynak, mert gondolkodni nem igazán kell ehhez a történethez.

Viszont akik igényelnék azt, hogy ha van valami paranormális az teljesen ki legyen fejtve egy sztoriban, mint én, nos nekik ez nem lesz elég. Talán ők is úgy járnak, újfent mint én, hogy hiányérzettel teszik le a könyvet. 

3 és fél csillag volt, Fanni szerint a trilógiája középső története a legjobb, de nekem ahhoz, hogy azt kézbe vegyem legalább egy fél évet ülepednem kell.