Török Gábor: A ​lakott sziget

FÜLSZÖVEG:

Az emberiség egyik legfontosabb és legveszélyesebb találmányával építeni és rombolni is lehet. A politika önmagában, egy lakatlan szigeten vagy élettelen bolygón nem értelmezhető, hiszen csak az emberek kezében válik eszközzé. A résztvevők természetesen változnak, cserélődnek, ezért a politika célja, formája, tartalma és meghatározása is változhat. De mire való igazán ez az eszköz? Mi a politika lényege? 

Török Gábor politológus hiánypótló, teljes áttekintést nyújtó kötetében nem csupán tudományos megközelítéseket használ, hanem népszerű filmsorozatokon keresztül is bemutatja e szövevényes rendszer játékszabályait. Különösen hasznos útmutató mindazoknak, akik most ismerkednek a politika világával.

Moly adatlap:
https://moly.hu/konyvek/torok-gabor-a-lakott-sziget

A könyvet ITT tudod kedvezményesen megrendelni! :)

A LÍRA oldalán bele is tudsz olvasni a kötetbe :D

Forrás: https://www.facebook.com/torokgaborelemez/

November egy borús hónap, de nem ezért sikerült több politikai témájú könyvet olvasnom mostanában, hanem életkoromnál fogva már kezd érdekelni ez a meglehetősen megosztó témájú dolog.
Ne haragudjon meg érte senki, de számomra a tudomány, eszme szó csak pozitív dolgokra értelmezhető, a politika meg olyan izé, bigyó, ami legalábbis itt hazánkban bősz káromkodásra, mérgelődésre inspirálja az embereket, sem mint valamiféle jóra. 
Persze elfogadom én Török Gábor érvelését, hogy a politika olyan, mint a tűz, mint az áram, létezését illetően neutrális, csak a felhasználói fordítják el jó és rossz irányba. Igen, mindhárom dolog pont az az életben, amivel építeni, de rombolni, ölni is lehet… kár, hogy a politikát emberek csinálják, akiket a hozzá kapcsolódó előnyök, főleg a pénz és hatalom vágya rendszeresen a sátáni felé szokta elfordítani.

Ha összefoglalóan kellene szólnom erről a kötetről, akkor azt tudnám írni, hogy ez egy jó szakkönyv, gondolom politológus hallgatóknak kötelező tankönyv is lesz, akik nem jártak rosszul ezzel az olvasmánnyal. Mivel én kívülállóként, mondhatni laikusként olvastam végig a kötetet, pont az hiányzott belőle, hogy túl általános, kevés benne a konkrét példa, de azért belátható az is, hogy minden szándékot nehezen lehet egyszerre kivitelezni. 
Lusta leszek rákeresni, hogy vajon hány tankönyv, szakjegyzet foglalkozik ma itthon a politika tudományával, pláne, hogy mikor készültek el, hány éves kiadványok, de őszintén lenyűgöz a tény, hogy valaki úgy ír, hogy vélhetően tudja: a véleménye befolyással lesz számos egyetemi hallgató életére.
Török Gábor fel meri vállalni a liberális, mégis korrekt hozzáállását a szaktémájához, ez a mű nem tocsog, vájkál múltakban, nincs benne sok aktuálpolitikai megjegyzés – mondhatni, óvatos a megfogalmazása. És ez manapság, mikor hazánkban szinte mindent átitat a politika, nagyon nehéz.

A kötet 11 fejezetre oszlik, minden rész előtt egy jópofa karikatúra díszíti, amiért Merényi Dániel, Grafitembert illeti kiemelt dicséret. Szerintem külsős, mezei olvasóként, de főképpen szavazó állampolgárként az utolsó előtti fejezetet lenne jó, ha minél többen elolvasnánk. Ez a rész a politika és a kommunikáció, a tömegmédia, akár az újságok, tévé, de főleg a közösségi oldalak összefonódásáról ír.
Igen, mindig volt szóbeszéd, mindig izgalmas dolog volt a közösségi vezetőket kibeszélni, minden korban, de azért nem ilyen mélységig, és ekkora hatásfokkal, mint akár a 20.században, és akár manapság. Mióta megjelent az internet, leomlottak a hagyományos kommunikációs csatornák, átalakultak a hírfogyasztási lehetőségeink, és szerintem ez nincs jó hatással senkire.Igen, persze a katasztrófákról hamarabb kapunk hírt, de vajon hat-e még ránk, ha óránként egyszer ugyanazt meghallgatjuk? Átjut-e a tudatunkon, mélyebb szinten, mint egy megosztás, fejlődik-e az emberiség az által, hogy lehengerli a hírvilág?
Pláne tudatában vagyunk-e annak, hogy mennyit internálunk, teszünk belsővé, sajátítunk el a körülöttünk zajló kommunikációs folyamatokból?

Még ha nem is figyelünk oda, ha megkérdezném, hogy milyen gyógyszer mire való, kapásból tudnánk, mert a műsorok közötti reklámok, még a háttérben is befolyásolják az életünket. Egyes amerikai felmérések szerint egy átlag amcsi akár 3 EZER reklámmal is találkozik egy átlagos napon, legyen ez rádió, tévé, óriásplakát, újsághirdetés, közösségi médiából érkező, weboldalba beépített banner.
Nálunk talán kicsit jobb a helyzet, de kétlem, hogy sokkal jobb lenne…
Mondhatod-e, hogy szabadon választasz, hogy tudod, mit választasz, ha még a háttérben működő választási és reklámozási rendszerrel se vagy tisztában? Régmúlt századokban nem volt ennyire kérdés, hogy mennyire szabad a választópolgár…

Ha csak kicsit is felelősen gondolkozol, jó szívvel ajánlom ezt a könyvet, mert habár nem egy könnyed olvasmány, de valóban igyekszik 110 százalékig körbejárni a politika néha mocskos, másszor csillogóan vonzó világát.

Én rengeteget tanultam, okultam belőle, köszönöm az előolvasás lehetőségét a kiadónak, a tanítást Török Gábornak :) 

4,5 csillag a lehetséges ötből.

Köszönet a recenziós példányért az Athenaeum kiadónak!

Weboldal - Facebook - Moly