2017. november 20., hétfő

A hét verse - Geisz László: Őszi vers




Geisz László: Őszi vers


Ősz kószál a dombokon, 
rozsdabarna lombokon 
szellő lebben, ringató. 
Búcsúzik a nyárutó.

Fényevesztett subáját, 
fák lehullott ruháját 
fújja a szél, táncra kél. 
Hajnaltájban jő a dér.

Hordóban a hegy leve, 
már pihenni kellene. 
Meg is tenném, nem lehet. 
Meg kell várni a telet.

Fél árbócon lóg a nap, 
gólyák szárnyat bontanak. 
Eső koppan, hallgatom, 
őszre zárom ablakom.

***

Kép forrása:
https://unsplash.com/
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!