2015. november 9., hétfő

Szabó Magda: Merszi, Möszjő (Könyvmoly párbaj 1.)

Mi is az a Könyvmoly Párbaj?
Kiválasztottam hét könyvet + hét alternatívát, amelyikről vállaltam, hogy olvasás után blogbejegyzés készül róluk, konkrétan olvasmány ajánló.
A listámat ITT lehet megtekinteni :)


Tartalom leírása:
Vigyázat, spoileres lesz, de ezt sajnos e nélkül nem tudom megírni.
Az Abigél olvasása után az olvasóban talán felmerül a kérdés, hogy mennyi valóságtartalma van a lányregénynek, és Szabó Magda életrajzi írásait olvasva számtalan ilyen nyomra akad. A Matula szigorú tanintézménye létezett, de valójában Dóczinak hívták, és számos tanár alakja onnét került a regénybe, így Kőnig tanár úré is.
Az ő történetével kezdődik ez a novellagyűjtemény, egy régi naplóval, és visszaemlékezéssel a régmúlt diákkorra, iskolára.
Molyos adatlap itt:
http://moly.hu/konyvek/szabo-magda-merszi-moszjo

Értékelés:
Sokszor szoktuk megszólni a molyon lévő címkéket, most sem fogok mást tenni, mert kénytelen vagyok. A kötetnél az alábbi besorolások olvashatóak: gyermekkor, magyar, magyar nyelvű, női sors.
Roppant érdekes a dolog, mert én talán az első hármat igazolnám, de a negyediket semmiképpen.
A lényegi információ elmarad, hogy ez egy novellás, esszé - tanulmánykötet, és ezzel nem árt tisztábban lenni az olvasónak, aki talán a szokásos Szabó Magda regényre számít.

Helyette van öt témakör, amit a könyvbe összeválogatott írások körüljárnak:
- Merszi, Möszjő (Volt egyszer egy iskola és volt-van magyar tanügy)
- Elek nagyapó balladája, vagy a demokrácia
- Hol vagy, István király?
- A karácsony tartozéka
- Magánügy

Az írások teljesen vegyes stílusúak és hosszúak. Hol önéletrajzi ihletésűek, mint a címadó, vagy mint a Köszöntő a halottnak című, amelyben Piroska nagynénjéről, anyai nénikéjéről emlékezik meg az írónő; hol pedig egyszerűen novellák, elbeszélések, vagy komoly történelmi, művelődéstörténeti tárgyú esszék, tanulmányok.
Kiemelném a Klebensberg Kúnóról szóló írást, amit nem ártana a mai oktatáspolitikában döntőknek elolvasniuk, de tanulságos István király életét elképzelő írói meglátások sora is.


"A világ nemcsak riasztó méretű változásokon megy át és szemünk láttára alakul, de riasztó mértékben szüli saját feszültségkeltő erőtereit is, az emberiség egy végtelen átmérőjű pókháló szövevényébe bonyolódott;fejlődéstörténete e jelen szakaszán se jogunk, se okunk számon kérni az írók riadt visszajelzését, bizony, a föld végre ráébredt, az emberiség csak kollektív felelősségtudattal élhet tovább…"

Nem könnyű olvasmány ez a kötet, gyakorlott olvasót is elkaphatja - bizony, muszáj bevallani - az unalom olvasás közben, bizonyos életkor és főleg Szabó Magda másik műveinek elolvasása előtt semmiképp nem tanácsolnám.
Olyan művekre gondoltam, mint a kevésbé ismert Pillanat vagy Szemlélők, esetleg az Alvók futása elbeszéléskötet, mert azok is elég zárt rendszerek, Magduska nem annyira népszerű, nem olyan közismert arcára mutatnak rá, hogy mi mindent rejtőzött a mosolygós pillantás mögött.
Vannak nagyon elgondolkodtató esszék a kötetben, számtalanszor felcsendül az írónő magyarságot féltő, megóvni vágyó hangja.

"Nem tudom, merre van előre, csak azt, hogy merre nincs. A vandálok között bizonyos, hogy nincs, a bosszúállás igényében, a felejteni nem tudásban, a gyűlölködésben, a már gusztustalan irigykedésben, a türelmetlenségben sincs, sem abban a torz vágyban, hogy mindenki hajszálra azt, úgy és olyan megoldással gondolja és kivitelezze, ahogy én, az egyén teszem, az imént említettek középkori és vallásháborús kellékek, nem demokrácia. A szolidaritás hiányában sincs az előre, mert vannak nálunk nyomorultabban élők éppen elegen, s azoktól elirigyelni a letört kenyérdarabot, amit a magunk szegénységéből oda tudunk nyújtani, nem illetlenség, hanem valahol annak a belépőjegynek a széttépése, amely révén elfoglalhatjuk a helyünket az egyesült világban. Ne engem tessenek faggatni valamiről, ami megkeresése politikusok dolga, ha mindenképpen közvéleményt akarnak ismerni, én csak harmadik szakom, a történelem tanúbizonyságával felelhetek: voltunk cifrább koordináták között, mégis kiláboltunk. Vörösmarty, aki nem tartozik az optimista alkotók közé, lehetetlennek állítja, hogy annyi tisztességes ember áldozata hiába történt volna. Csak tessenek már abbahagyni a megoldás országos közvélemény-kutatás révén való keresését, most nem babra megy a játék, elég baj származott már abból, hogy nem szakemberek ültek a posztokon és hoztak döntést, hogy elég volt egy másfél elemit végzett megbízható párttag végzetes tájékozatlansága ahhoz, hogy az akadémikus progresszív szándéka kivitelezését megtorpedózza, s mindez azért történhetett, mert a másfél elemit végzett párttagnak nem volt morális bátorsága kimondani, olyannal bízták meg, amihez nem ért."

Tulajdonképpen a kötet egyik legnagyobb hibájának azt találtam, hogy nincs évszám az írások mögött, tehát nem tudom, legfeljebb hosszas kutatómunkával tudnám kinyomozni, hogy ez a cikk mikor jelent meg a 168 órában, ahol feltették ezt a kérdést az írónőnek.
Az viszont biztos, hogy sajnos a szavai még mindig aktuálisak, és ki tudja mikor lesznek nem azok.

Aki szívesen elolvasná csak Kőnig tanár úr háttértörténetét, annak itt a könyv digitális változata:
Merszi, Möszjő DIA

Én és a könyv link a molyon

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése