Róbert Katalin: Szívből, színből, igazán

Eljutottam a molyon a 400.-ik értékelésemhez, ennek alkalmából áthozom néhány régebbi véleményemet a blogra.

Tartalom:
Szeress akkor is, ha fáj! 
Egy különös szerelmi háromszög különösen szép története.
Alex úgy szeret valakit, mint az életét, számára nélküle nincsenek holnapok. De vajon bevallhatja ezt az érzést? Vagy minden tönkremegy? Mi ez az erős kapcsolat köztük? Szeretet, vagy valami más, valami több?
Patrik keresi az útját az életben. Anyja halála és apja hideg távolságtartása mélyen megsebezte. Fél a szeretettől, és fél a szerelemtől, számára minden hatalmi játszma. De mi lesz vele, ha elveszíti azt, aki a legfontosabb? Ki a legfontosabb?
Lilla bármit megtenne Patrik vonzalmáért. Harcol a fiúért, és úgy érzi, őt illeti. Ám Lilla Alex húga, aki mélyen szereti a bátyját is, és nem akarja elveszíteni.
Lélegzetállítóan szép, szívbe markoló regény szerelemről, másságról és útkeresésről.

Értékelés:
5/5 csillag 

Nyilván van ebben az öt csillagban elfogultság, de már megint egy könyv, ami megingatta az olvasó könyv vásárlási stop elhatározását:) 

Tudtam, hogy jó lesz, hiszen jó ízlésükről ismert Merengős adminok, írótársak vették meg sorra a regényt, olvasták/olvassák el, és dicsérik Heteira stílusát. Van is rajta mit, mert itt együtt van, pont megfelelő arányban, a hihető karakterábrázolás, mélyen, mégis rengeteg általánosságot magukba zárva; fordulatos cselekményszál, és számtalan érzelmi csavar. 

Legelőször a századik oldalnál, majd a százhatvanadiknál menekültem el a facebook mondvacsinált világába, mert kis híján szétfeszítette lelkemet, agyamat az a töméntelen érzelem, ami elfogott. Nem egyszerűen féltettem Alexet, azt hiszem sikerült vele együtt lélegeznem, szívem facsarodott el, mikor az övé. Gyomorszorító érzés volt végig drukkolni neki, és komolyan KÖSZÖNÖM, hogy nincs giccs a végén, nincs hálivúdi hepi end, csak a szánalmas, fájdalmasan sivár magyar valóság.

Ez a könyv jó annak, aki szeret az LMBT témáról olvasni; jó azoknak, akiknek nyitott a szíve, értelme, érzelmi intelligenciája az elfogadásra, de én szívesen felírnám szülőtársaimnak is. 

A másság nem betegség, nem lehet elfelejteni, nem lehet kigyógyulni belőle, és főleg nem szülői hiba! Ez egy genetikai dolog, éppen úgy, mint a szem/bőr/hajszín, nem választás kérdése. 

Viszont a hozzáállás az. 

Mindannyiunk felelőssége, ha gyerekeinket, ismerőseinket, embertársainkat hazugságba kényszerítjük, csak azért mert mi, a többség a konformista, egyformán bégető báránylétben hiszünk.

Ui: 

A könyv azért is megérdemli az öt csillagot, mert nagyon szép a szex benne! :) Pont elég, érzelmes, szépen leíró, és egyáltalán nem túl sok. 'Így kell írni, hogy elfogadható legyen hetero, nem slasher olvasóknak is' iskolapéldája.

(Ez az amit az Ethan és Carterben hiányoltam, pedig az is jó könyv.)

A fenti értékelésre eddig 10 kedvencelést kaptam a molyon :)
http://moly.hu/ertekelesek/1702249
Ha tetszett a poszt, kérlek pipáld ki a bejegyzés alatti megfelelő mezőt,
Neked csak egy kattintás, nekem viszont számít minden apró visszajelzés :)
FB-én itt tudsz követni: https://www.facebook.com/lakosztaly
Molyos adatlapom ez: http://moly.hu/tagok/mariann_czenema
Levelet ide írhatsz: bagolybizsu(kukac)gmail(ponty)com