2016. augusztus 19., péntek

On Sai: Szürke szobák



Fülszöveg:
Soha ne add fel! 
Scar a szexvizsgán kitartott az elvei mellett. Ám mindennek ára van, cserébe a titkosszolgálat félelmetes börtönébe kerül. A hatalmas csarnokban nincsenek őrök, minden automatizált, de négyszáz keménykötésű rabbal van összezárva. Vajon elég erős a túléléshez? 
Rossz döntést hozott? Hol van Isten, amikor olyan közeli a Gonosz? 
Vagy pontosan ott van, ahol lennie kell? 
Késes, a festett szemű arénaharcos, a börtön öntörvényű magányos farkasa minden lépését figyeli. Miért köt bele Scarba újra és újra? Mi ez a különös kapcsolat kettejük között? 
Szivárog a sötétség, de szivárog a világosság is, míg kettejük párharca folyik. Ha minden elveszett, és nincs kiút a reménytelenségből, akkor is elég az emberben lobogó fény? 
A kisregény a Szivárgó sötétség 2. kötete, a Lucy után játszódik. 
Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!





"Ki mondta, hogy csak két út van, kiscsillag?"
Az utóbbi időszakban számos kitűnően megírt könyv olvasásán vagyok túl, és azon felül, hogy tobzódtam szellemileg ebben az időszakban, kissé nehéz is volt eldöntenem, hogy melyikről írjak hosszasabban. De nem választok, sorra veszem mindegyiket :)

Elsőként talán azért térek vissza Scarhoz, mert ritka alkalom, de egyetértek a reklámszöveggel: ez a rövid kis kötet döbbenetesen  jó volt, igazi élmény, tömény izgalom. Kicsit ugyebár nehéz a Szivárgó sötétség birodalmában állandóan jelen lenni, vagy követni az eseményeket, és szerintem jó választás volt, hogy csak a főszereplőre koncentrált Bea, Scart helyezte ki egy vadonatúj terepre, hogy vajon megállja-e ott a helyét.
Lehet azon elvitatkozni, hogy mennyire sci-fi, vagy sem ez a sorozat, engem mindenképpen a szereplők izgatnak jobban, illetve a politikai és hatalmi játszma, ami a háttérben zajlik. De talán még ennél is jobban odáig vagyok On Sai karaktereitől.

Most éppen a Késestől, aki tulajdonképpen Calderon, aki rossz utat választott, ízig-vérig mardekáros, önző, nagyhangú, fensőbbséges, nem kevéssé képes befolyásolni a környezetét, viszont mivel maga sem teljesen normális, várható volt, hogy Scar vonzani fogja, legalább az eszét. A hatalom, még inkább az emberi játszmák ismerője Varga Bea, és nagyszerű, emlékezetes figurát alkotott a férfival, akit reményeim szerint magával visz Scar, ha nekiindul a háborúnak.

Én már előre örvendezek ennek, mert teljesen felcsigázott ez a kis rövid történet. 

Amúgy ez utóbbi vélemény, hogy olyan kis előétel volt ez a novella, ami után még éhesebb lesz az ember, illetve a következő kötetre várakozó olvasó, általános vélemény a molyon is :)
De hát muszáj türelmesnek lennünk, bőven megérte várni Scar-ra vagy Lucy-re is, az előző két kötetre, ami persze nem is ártana újraolvasni, Artúr előtt.
(és még mindig reménykedem Don, illetve Chester részekben is... :D  telhetetlen méhecske on, ha erről a sorozatról van szó.)

Az első részről szóló értékelésem itt olvasható: On Sai - Scar, szokásos öt csillag meg röppent a molyon.
(de letölteni még mindig nem lehet a blogról, hiába kerestek rá minden hónapban :D)
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése