Szabó Magda: Disznótor/Kígyómarás
"Ez a könyv nehezen olvasható" mondta Bogi barátnőm január elején, mikor az e havi Lumos könyvklubos olvasmánynak nekikezdett. Választhattam volna könnyebbet is, SzM egyik ifjúsági regényét, meg persze ennél jóval nehezebbet is, A pillanat egy görög tragédia, Aeneas mondájának feldolgozása, de azért a Disznótor sem könnyű. Mint ahogy az élet, a többi emberhez való tisztességes hozzáállás és a családi kapcsolatok sem azok. Tartalom: Az író, hacsak új kiadás előkészítése nem kényszeríti rá, nem olvassa önmagát, én se forgatom már megjelent regényeimet. Most, hogy évtizedek elteltével újra szembesültem a Disznótor-ral, nem volt akármilyen élmény. A könyv amúgy is nyugtalanító emlékeim közé tartozott, mert megjelenése a nyugati könyvpiacokon mélyítette az előző sikerek emlékét, a marxista elemzők meg elérkezettnek látták az időt, hogy figyelmeztessenek, fékezzem pimasz írómagatartásomat, amely mindig belecsempész valamit történeteimbe, ami a rendszer riasztó fogy...