MARIANN KÖNYVTÁRA

https://www.deviantart.com/art/batman-22375882 Vannak napok, amikor egy jelmezt kellene hordanom, olyan álruhát, ami megvéd a többi ember hülyeségétől, áskálódásától, piszkálódásától - és főleg a negatív kisugárzástól. Egy olyan jelmezt, amit a bőrömre tudnék húzni, teljesen beborítana tetőtől-talpig. Megvédene a vinnyogástól, panaszoktól, nem engedné, hogy a sok energiavámpír lecsapolja a viselőjét, vagyis engem. :/ Batmant meg szeretem, mert kitartó, nem túl egyenes, csavaros eszű, konok, magának való, beszólogat bárkinek és mindenkinek; igazi mardekáros. My hero.

http://cakesandcupcakesmumbai.com/2013/01/13/book-lover-cakes-and-cupcakes/ Tavaly, mikor tipegőkorba lépett a blog, lelkendeztem egy posztban azon, hogy milyen nagyszerű döntésnek éreztem, hogy belekezdtem ebbe a projektba. Egy újabb év után csak megerősíteni tudom ezt az elhatározást :) 2015-ben az volt a fő elindítóm, hogy a könyvekről órákat tudok beszélni, olykor levegővétel nélkül is, és ez három év után sem változott szemernyit sem. A bőrlélegzésre való képességem sem, nemcsak a téma iránti rajongásom :D No, hát tessék nekem ma elnézni, kicsinykét (nagyon) euforikus hangulatú lesz ez a bejegyzés, konkrétan úgy aludtam el, hogy arra gondoltam, mekkora szerencse, hogy van blogom, és vigyorral az arcomon keltem fel, mert ma szülinap van! Lassanként cseperedik a kis Drágaságom, a 3. gyertyát a képzeletbeli tortán a következő statisztikával fújom el: ~ kattintások száma, mikor ezt a posztot elkezdtem írni: 79,205 (megint duplázott a forgalom) ~ feliratkozott olvasók ...

Hallod, ahogy nevet a napsugár, ahogy boldogságról mesél a szél, ahogy kavicsait gördítve kedves hangon mormol a patak, mint gyermekeit terelgető anya? Régen én is hallottam, az esőcseppek dallama volt a legkedvesebb hang a földön, persze az édesanyám nevetése után. Ő úgy tudott kacagni, mint senki más. Gyöngyözve nevetett, teljes testét-lelkét beleadva az élménybe, mint annyi mindenbe. Sosem készített egyszerű ételeket, számára a főzés is elmélyült, tudatos alkotás volt, kis híján a semmiből, a legegyszerűbb hozzávalókból varázsolt fejedelmi étkeket. Még emlékszem apám mosolyára, a régire, az igazira, ami tényleg boldogságból fakadt, és nem azért mert ezt kívánja a helyzet. Szerették egymást, tudom, érzem, még akkor is, ha gyerekesnek tűnik, amit állítok, hiszen valóban az voltam, gyermek, alig kilencéves, mikor meghalt. De a gyerekek megérzik a hazugságot, igaz? Csak lassanként tanuljuk meg, évek hosszú sora alatt, hogy jobb álarcok mögé bújni, hogy jobb megjátszani magunkat, mer...

Weöres Sándor : A magzat Ahol a forrás habjai, ott akarok születni. Ahol a kertek éneke, ott akarok megszólalni. Ahol az erdő dallama, ott akarok dalolni. Ahol az épülő ház, ott akarok növekedni. Ahol ama férfi meg asszony él,  ott akarok cselekedni. Ahol a gyermek az ablakig sem ér, ott akarok öregedni. Ahol a jég mindent beborít, ott akarok melegedni. Ahol a kő áttüzesül, ott akarok hűsölni. Ahol a fagy és a tűz ugyanaz, ott akarok meghalni. 

Van egy meditációs mobilapplikáció, Simple Habit a neve. Nem mondom, hogy megtanultam tőle meditálni, viszont szoktam kifejezetten arra használni, hogy pár igazán mély levegővétel mellett, picit lazíthassak. Amúgy ez a bevezető mondatuk is: "Your daily vacation for your mind" - vagyis napi kikapcsolódás az elmédnek. Kipróbáltam már pár meditációs tanító szériát is, egyelőre nulla sikerességgel, ellenben a természetes hangokat nagyon szeretem. A kedvencem, amire tényleg abszolút tudok lazítani, az az óceán hangja, ahogy a hullámok mossák a partokat, oda-vissza. Most is azt hallgatom, amíg a gépen pötyögök... Ha már az őszinte kitárulkozásnál tartunk, hadd valljam be azt is, hogy mennyire idegesít például a sima vízcsobogás, valószínűleg egy patak hangját rögzítették; attól mindig wécére kell mennem :P Amit szintén szeretek, az az eső hangja, tetőtérben lakunk, szinte minden szobában van tetőtéri ablak, teljesen hétköznapi élmény az esőcseppek kopogása. Vicces módon né...

Van egy olyan 365 napos kihívás, hogy minden nap írjunk valamit, legalább egy mondatot. Nem az én ötletem a dolog, Natàlia blogján láttam a kihívást. De létezik ilyesféle megmérettetés, vetélkedés fotósok között is, ott talàn még nehezebb lehet 365 témát talàlni, mint egy bloggernek. Sőt talàltam egy angol oldalt is, https://learn365project.com, ahol az eredetileg vietnami sràc már 604. napja ír ;-) Számomra sok az egy év, nem is azért, mert nem lenne annyi mondanivalóm, hanem mert megunnom önmagam 😂 de mivel lelkesedem a komfortzónából kilépésért, ezért mától én is posztolni fogok egy-egy szösszenetet. Talán kitartok 30 napig, sőt tovább! ui: mivel ezeket a rövid bejegyzéseket többször fogom csak okostelefon segítségével írni, muszàj vagyok már előre elnézést kérni az esetleges melléütésekért.

FÜLSZÖVEG: Egy ​esős délutánon Gretchen Rubin a föld legprózaibb helyén, egy belvárosi buszon megvilágosodik. Rádöbben, hogy vánszorog a nap, de rohannak az évek, múlik az idő, ő pedig nem koncentrál eléggé azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak. Ott, abban a szent pillanatban eldönti, hogy rászán egy évet a boldogságára. A Boldogságterv ennek az egy évnek a friss, lenyűgöző nyomon kísérése, humoros, bölcs krónikája. Annak a tizenkét hónapnak a kalandjait meséli el, amikor Rubin az ókori bölcsek, a modern tudomány, valamint a popkultúra tanácsait alkalmazva a boldogságot kereste. A tanulságos, mégis szórakoztató, gondolatébresztő, de lenyűgözően olvasmányos könyv nyomán mindannyian kedvet kapunk életünk megváltoztatásához. Azonnal hozzá akarunk látni, hogy kis lépésekkel nagy változást vigyünk véghez. Eredeti mű: Gretchen Rubin: The Happiness Project Eredeti megjelenés éve: 2009 Moly adatlap: https://moly.hu/konyvek/gretchen-rubin-boldogsagterv "...