A hét verse - Szabó Lőrinc: Nyár

 



Szabó Lőrinc: Nyár


Nézd csak, bolondul, karikázva

hogy összecsap az a két sárga

lepke! hogy kezd tündéri táncba!


hogy gyúrja egymást, hogy forog!

Négy szárnyuk százfelé lobog,

pedig egyhelyben kavarog.


Csókolóznak? vagy marakodnak?

Most hirtelen egybefogóznak,

s nyílegyenest fölfurakodnak.


föl, föl, föl, ingó, lebegő

tornyot húzva, mely repdeső

útjuk nyomában égbe nő,


függőlegesen rakéta: már a

bükk magasában, már a nyárfa

csúcsánál járnak: már a drága


túlvilágban szikráznak a

kék őrületben, ahova

csak a szerelem mámora


vagy az se emel!...Ott repülnek!

Ott! Hol? Fény! Látod?...Tovatüntek...

Magukkal vitték a szemünket!


***

Vers: Link.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A hét verse - Kovács Barbara: Ma rossz leszek (iskolás változat)

A hét verse: Romhányi József - Lepketánc

A hét verse - Varró Dani: SMS-VERSEK