MARIANN KÖNYVTÁRA

A rák haladása Egy nagyszerű fóka rámordult a rákra:   - Ne haladjon hátra,   hisz nem jut előbbre soha,   kinek vissza van az oda. Ám a ráknak, mi tagadás, visszásnak tűnt ez a tanács. Azt értette belőle, szégyenszemre hátráljon meg előre. De kevéssel előbb úgy gondolta aztán, más kárát tanulná meg a saját hasznán, hogyha maga mögött egy célt is kiszabva, előregázolna hátra az iszapba. Viszont azt is tudta a nyomorult pára, az ilyesmi nem megy úgy holnapról mára, és hogy ne hagyja a drága időt veszni, elhatározta, már tegnap el is kezdi. *** Kép: Pixabay Vers: https://fejlesztok.hu/mesek-es-versek/versek/455-romhanyi-jozsef-versei.html

Romhányi József: Lepketánc Mikor a hernyóból lepke lett,  kérkedve repkedett,  hogy fényben keringve mind tovább  csillogtassa hímporát. A derék kutyának  képére mégis kiült az utálat.  – Villogj csak fent, te szép féreg;  nem lesz nagyobb az értéked! Hernyó maradsz, bár fent keringsz.  Nem a szárny szab itt mértéket,  hanem a gerinc. Vers innen , képek innen származnak.

    A teve fohásza Monoton üget a süppedő homokon a sivatag lova, a tétova teve tova. Hátán rezegve mozog a rozoga kúp alakú púp. A helyzete nem szerencsés. Apró, szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve. Sóvár szeme kutat kutat. Még öt-hat nap kullog, baktat. Az itató tava távol, S oly rettentő messze meg az oázis. Erre utal az alábbi fohász is:   - Tevék ura!   Te tevél tevévé engem eleve,   teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.   Te terved veté a tevevedelő tavat tavaly távol,   de tévednél, vélvén,   vén híved neved feledve   elvetemedve   vádol.   Nem! Vidd te tevelelkem hovatovább tova,   mivel levet - vert vederbe   feltekerve - nem vedelve   lett betelve   a te tevéd szenvedelme.   Te nevedbe   legyen eme   neveletlen tevetetem   eltemetve! S evezzevel ava teve levelkévét kivilevelhevelteve. ***...