Bejegyzések

Boldog molyszületésnap, enyém, tiéd ;)

Kép
Ma az enyém :)) A Molyt 2008 decemberében alapította Nagy Bence. A cél egy olyan hely létrehozása volt, ahol az emberek megbeszélhetik olvasmányaikat, és mások javaslatai alapján kiválaszthatják a következőt. Így jött létre az első magyar olvasói közösségi oldal. forrás:  http://moly.hu/rolunk A mai statisztika szerint egy vagyok a több mint 160 ezer felhasználóból, és megvallhatom őszintén, hogy nem volt első látásra szerelem. Bogi barátnőm (@Boglarina) volt az, aki sokat lelkendezett a baráti körünkben, és én bizony elég trendi, meg posh helynek találtam elsőre az oldalt. Valahogy úgy gondoltam, hogy csak dicsekvésre jó, hogy  nézd mennyi könyvem van - nézd milyen művelt vagyok  :D Ma már tudom, hogy nem csak ennyi az egész, sokkal többféle módon használható az oldal. Nekem két moly profilom is volt már, mivel két éves a beceneves fészbúkom is, akkor váltottam erre a profilra:  http://moly.hu/tagok/mariann_czenema Ez egy belső fotó, így néz ki a moly prof...

Mini-könyvklub 3.: Eleanor és Park

Kép
Talán egyszer említettem már, hogy vannak írók, akiket elsőként mások kedvéért közelítek meg, és ez Rainbow Rowell esetén abszolút így volt. Harmadik éve van tumblr blogom és az általam követett angol olvasó bloggerek ódákat zengtek az írónő harmadik regényéről, a Fangirl -ről. Hát bevallom őszintén, sokáig húztam az ismerkedést, mert féltem, hogy nem lesz annyira jó a könyv, mint remélem, de aztán elolvastam angolul, itt található nem kissé lelkendező értékelésem a molyon:  http://moly.hu/ertekelesek/1694892 Amekkora szerencsém volt, rögvest az első könyvtári látogatásomkor rábukkantam RR eddig egyetlen magyarra fordított művére, hogy aztán Eleanor és Park történetét egy nap alatt beszippanthassam.

Júniusban olvastam (hó végi zárolás, elszámolás)

Kép
Oldalszámra: 7,024 :) azért látszik, hogy voltam szabadságon. Kis angol nyelvtant sose fogom befejezni, folyton félreteszem új könyvek, élmények kedvéért, meg persze halasztom a saját könyvek olvasását a könyvtáriak kedvéért.

Mini-könyvklub 2.: Ahol a szivárvány véget ér

Kép
Rosie és Alex jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, és életre szóló szövetséget kötnek az iskola és a felnőttek zord világa ellen. Az izgalmas órai levelezések alatt még nem sejtik, hogy életük következő jó néhány évét is így fogják eltölteni: egymással levelezve… A sors újra és újra elválasztja őket egymástól, hogy próbára tegye barátságukat, kitartásukat és őszinteségüket. A gyerekek komoly felnőtté cseperednek: mindketten dolgoznak, házasodnak, gyereket nevelnek, válnak, de a varázslatos kötelék, amely összeköti őket, életük minden öröme és bánata közepette is megmarad.  Több van-e köztük puszta barátságnál? Ha kapnának egy utolsó lehetőséget, kockára tennének-e mindent az igaz szerelemért?

Megint Hétfő No.16: Hurrá, nyaralunk!

Kép
 Egy wellness panzióba megyünk, és már tegnap óta azon töröm a fejem, hogy miket vigyek magammal. Most kicsit túlolvastam magam, és pláne tegnap nem írtam semmit, szóval hiába kezdtem bele az Én meg sosem -be, elég valószínű, hogy velem utazik. Kísérője lesz Cecilia Aherntől az Ahol a szivárvány véget ér , mert már nyolcan elolvasták a Mini könyvklubból, míg én bele se kezdtem. A harmadik könyv vagy Salinger Franny és Zooey -je lesz, vagy Gaimantól a Felkavaró tartalom . Szolgálati közlemény: nem leszek se fészen, se molyon holnaptól, majd instagramra fotózok, illetve twitterezhetünk!

Csütörtöki alkotóvágy #14.: Inspiráció az élethez

Kép
Meg persze az íráshoz. Inspiráció szó jelentése: sugallat, ihlet, ösztönzés; vagyis külső forrásból érkező segítséget, kapaszkodót jelent, a belső motivációk, meghajtóerők működéséhez. (bővebben rá lehet keresni a témára, inspiráció vs motiváció , hihetetlenül sok hivatkozást talál gugli) Néha elég hozzá egy kép, de nálam még gyakrabban kell egy kis olvasnivaló, ami úgy hat rám, mintha homlokon csókolt volna a Múzsa.

Megint Hétfő No.15: Szabadságon vagyok!

Kép
Ennek megfelelően vagy egy hónapnyi restanciát próbálok elvégezni két hét alatt :D Kicsit vigasztal, hogy általában mással is így van ez, meg hogy Magyarország nagy részén az emberek hozzáállása az a "félig üres-félig teli pohárra" jellemző. Még ami pozitív, annak se tudunk mindig örülni, hanem késztetést érzünk arra, hogy panaszkodjunk, 7/24-ben :/ Persze ezt nem csak én mondom, hanem nálam okosabbak is, pl. Csíkszentmihályi Mihály, akinek fő művét olvasom, a Flow - Az áramlatot.  " Amit mi kultúrának és civilizációnak nevezünk, az jórészt olyan erőfeszítésekből áll, melyeket az emberek a nehézségekkel dacolva azért tettek, hogy értelmet és célt találjanak saját maguk és leszármazottaik számára."