2018. augusztus 2., csütörtök

Ruth Hogan: Az ​elveszett tárgyak őrzője



FÜLSZÖVEG:

Ha ​londoni sétáikat felidézve eszükbe jut egy görnyedt alak, aki a fejét lehajtva a járdákat és a csatornalefolyók környékét kutatja, akkor önök minden bizonnyal Anthony Peardew-val találkoztak. A férfi harminc évvel ezelőtt elveszített egy medált, amelyet a menyasszonyától, Therese-től kapott. Ugyanazon 
napon a sors váratlanul elragadta tőle a szeretett kedvest is. Ettől kezdve Anthonyt csak a remény élteti: ha sikerül rátalálnia az ékszerre, talán élete tragédiáját is egy csapásra semmissé teheti. Magányában az elvesztett, olykor jelentéktelennek látszó tárgyak gyűjtése mellett novellák írásával tölti ki napjait. Megszállottan dolgozik talált kincseinek különleges történetein. Házvezetőnője, a hányatott sorsú Laura maga is szinte egy Anthony megmentett darabjai közül. Idővel az ő feladata lesz, hogy a gondosan katalogizált tárgyakat visszajuttassa az eredeti tulajdonosukhoz. Be kell azonban látnia, hogy nem zárkózhat be örökre az író dolgozószobájába, ki kell használnia a kínálkozó lehetőségeket, hogy otthonossá tegye a saját életét.
Ruth Hogan zseniálisan megkomponált történetében a fantasztikum és a valóság egymásba játszó szálai megható 21. századi mesét alkotnak. Az elveszett tárgyak őrzője az újrakezdés ígéretét hozza az elveszetteknek, és reményt ad az örök keresőknek.

Eredeti mű: Ruth Hogan: The Keeper of Lost Things




"Olyannak érezte az életet, mintha egy rosszul megírt regény kézirata lenne."


Vannak könyvek, amiket a könyvmoly mások ajánlásaira olvas, van, amiket a fülszövege miatt; és van, amit a borító miatt. Ruth Hogan első regénye egyértelműen ez utóbbi kategória, azért tetszett meg, mert olyan szemet gyönyörködtetően szépséges a borítója.
És ezzel sajnos minden 5 csillagos dicséretet le is tudtam a művel kapcsolatban, én is azon molyok közé tartozom, akiknek nem jött be a regény.

A cselekmény több szálon mozog, az Elveszett tárgyak eredeti őrzője Anthony, aki elvesztette még esküvőjük előtt gyönyörű menyasszonyát, Therese-t. A nő adott neki egy különleges medált, szerelmi zálogot, amit azonban a férfi elhagyott aznap, mikor elütötték kedvesét. Anthony ezért kezdett bele az elveszett tárgyak gyűjtögetésébe, miközben novellákat is írt róluk.
A különleges medál egy titkárnőhöz, Eunice-hez került, aki egész életében szerelmes (viszonzatlanul) a főnökébe, Ászba. A velük kapcsolatos történetszál körül öleli a regényt, és persze – ki gondolná, az első és utolsó fejezetben kapcsolódik főleg Anthony életéhez.

Mégis ez egy romantikus regény lenne, mert a 310 oldal java részét – sajnos – Laura foglalja el, aki Anthony házvezetőnője, és házának, elveszett tárgyainak örököse. A férfi a 70. oldal tájékán hal meg, extra hosszúra sikerült kinyújtani az előkészítést, bevezetést.
Hogy milyen Laura?
Mint egy középkorú testbe szorult 17 éves kamaszlány, lehangolóan sokat foglalkozik a külsejével, rengeteget hisztizik, állandóan azon szorong, hogy mit gondolnak róla az emberek. Nem egy kedves, felnőtt emberi lény, de idén annyira semmi szerencsém a női főhősökkel, hogy már nem is érdekelt, izgatott, idegesített fel a sok nyavalygása.
A másik, amit én nagyon furcsának találtam, az a káromkodások gyakori használata volt Laura szájából, az végképp megdöbbentett, mikor seggfejnek nevezi a legjobb barátnőjét, mert az segíteni próbál rajta.

Szóval összességében azt mondanám, hogy nagyon örülök neki, hogy nem kértem én recenzióra ezt a könyvet, nagy bajban lettem volna, ha úgy kellett volna írnom róla. 

Nekem ez egyszeri olvasmány volt, holott Anthony novellái briliánsak, és az Eunice-Ász páros vicces, jócskán komikus, de mindez sajnos nem ellensúlyozza Laura young adult kirohanásait.
A „dán szindrómás” Napsugár sokszor jóval szerethetőbb karakter, mint a főhősnő.

A regény leginkább a borító miatt kap 4 csillagot tőlem, maga a történet csak 3 és fél - hiába szavaztátok meg lelkesen a twitteren, hogy ezt olvassam el :(
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!