A hét verse - Nemes Nagy Ágnes: Madár



Egy madár ül a vállamon

ki együtt született velem.

Már oly nagy, már olyan nehéz,

hogy minden léptem gyötrelem.


Súly, súly, súly rajtam, bénaság,

ellökném, rámakaszkodik,

mint egy tölgyfa a gyökerét,

vállamba vájja karmait.


Hallom, fülemnél ott dobog

irtózatos madár-szive.

Ha elröpülne egy napon,

most már eldőlnék nélküle.

Megjegyzések