Befejeztem Gretchen Rubin szokásokról szóló könyvét, a Jobban, mint valahát , majd írok róla értékelést is, de addig is, míg megteszem, pár megjegyzés jön. Kicsit el vagyok veszve, igen, szokott ilyen is lenni. A gondot, mint ráébredtem az okozza, hogy volt egy bizonyos fajta rutinom a vizsgákra készülés alatt, és az most totál felborult. Természetesen kell a pihenés, az addig rendben is van, de mint rájöttem a szokások, rutinok táplálják az egyéniségünket is . Konkrétan ezen azt értem, hogy bizonyos fajta viselkedésmódot, hozzáállást, szokásrendszert társítunk bizonyos fajta emberekhez, vagyis a szokások részei, alapvető tartóelemei identitásunknak ... és ha ez a rutinrendszer borul, hajlamos kiakadni a lélek is, a sehová nem haladok, semmit se érek el, nem vagyok elég, pedig mások mennyivel ügyesebbek, szerencsésebbek, jobbak pánikba. Nehéz elégnek érezni magunkat, például betegség, vagy pénzügyi gond esetén, de egy-egy kívülről érkezett megjegyzés is elég (földig ) romb...