Zacher Gábor: A ​Zacher 2.0

FÜLSZÖVEG:

A ​nemzet toxikológusa sztorizik, tanít – még mindig van mondanivalója – és nem utolsósorban szórakoztat.

„Köszönöm, jól vagyok!"

Sokan megkérdezték tőlem az utóbbi időben, hogy érzem magam, hogy vagyok, és mindenkinek ugyanezt válaszoltam.

Az első Zacher-könyv megjelenése óta eltelt nyolc évben sok minden megváltozott úgy a sokak által kedvelt sürgősségis és toxikológus háza táján, mint a világban. A kábítószer-piaci robbanás, a számtalan új drog megjelenése komoly kihívás elé állítja a szakembereket, és az alkohollal összefüggő esetek száma sem akar csökkenni. „A Zacher" olyan új, azóta fel- és elismert szenvedélyekről is mesél, mint az okostelefon-függés és a Snapchat-diszmorfia, de vet egy pillantást a múltba is. Kendőzetlenül elénk tárja: ha tudatmódosító szerekről volt szó, bizony eleink, köztük kiváló művészek sem voltak képesek mindig kimondani a hárombetűs varázsszót, a „nem"-et.

A tőle már megszokott könnyedséggel és humorral fűszerezve bepillantást enged kedvenc területére, a kézzelfogható mérgek és a mérgező (virtuális) függések világába, hogy közelebb kerülve hozzá, többet értsünk abból, miért érdemes nemet mondani – és felhívja a figyelmet arra, hogy léteznek jó függések is: ha rajta múlna, mindannyiunkat elküldene futni!

https://moly.hu/konyvek/zacher-gabor-a-zacher-2-0

Eredetileg nem Zacher Gábor könyvéről akartam írni a héten, de friss kiadvány volt a könyvtárban, kéthetes kölcsönzési idővel, tehát muszáj voltam gyorsan kézbe venni.
Nagyon rövid, velős kis kötet, a maga 228 oldalával, bár a hétköznapi pszichológia, szociológia és függőségek a témaköre, még sincs szakszövege.

A témák a következők, amiket Zacher doktor közelebbről megvizsgál:
- A digitális őslakosok fegyverei
- Virtuális és kézzel fogható mérgek
- Kémiai hadviselés
- Futás.. és más
- Hajléktalanság
- Példaképek és betépett álmodozók
- „Legalize it?” (marihuána legalizálása)
- A Honvédkórház.

No, kezdjük a utolsó fejezetcímmel, mert nyilván két dologról ismert Zacher Gábor, az egyik a toxikológia (azaz méregtan), a másik meg a honvédkórházas médiacirkusz. Ebben a részben egyszerű szavakkal leírja, hogy ő már anno, orvostanonc korában a Honvédkórházba járt gyakorlatra, műtősfiú volt. Később a Péterffy utcai kórházban dolgozott sürgősségi szakorvosként, majd osztályvezetőként, onnan ment haza, a Honvédba. Nincsenek csámcsogó, szaftos pletykák ebben a fejezetben sem, amúgy is egy keresetlen, hétköznapi stílus jellemző az egész kötetre.
Egy helyen le is írja, azért ilyen általános, átlagos a hangvétele, mert így könnyebb szélesebb rétegekhez eljuttatni a mondanivalóját – és ez a lényeg, nem az okoskodó, érthetetlen doktor stílus.


Azért tettem ide a videót, mert nagyszerűen összefoglalja a könyvet, Zacher Gábor már most óva int a modern technológia csapdáitól. Abszolút egyetértettem a zárójeles megállapításával, hogy hiába van 2,5 millió okostelefon hazánkban, ennyi OKOS ember viszont nincs – ha lenne, akkor olyan színvonalon élhetnénk, mint a skandináv országok. A többféle korcsoport, aki kütyühasználó – és függő, másképp károsodik a modern világ csapdáiban.
Nyilván a gyerek és kamasz agyakat rombolja leginkább a túlzott mobilhasználat, a mindent-elhiszünk, lájkvadász világon túl, még testképzavart, szorongást, depressziót és álmatlanságot okozva. Zacher doktor kiemeli könyvében azt is, hogy egyre több fiatalnak az offline, személyes kommunikáció mumus, míg vidáman csetelnek akár 7/24-ben.

A felnőtt lakosság meg vagy nem tud hibát, problémát elhárítani a folyton változó technikai feltételek mellett, vagy pedig túl sok adatot ad meg magáról, túlságosan ráhagyatkozik a számítógépes világra.
(Párhuzamosan olvastam Tim Hardford Az alkotói rendetlenség című művét, ott azt mesélte a szerző, hogy a Google olyan önvezető autókat is szeretne forgalomba hozni, amelyekben nincs kormány, tehát még akkor sem vehető át az irányítás, ha a vezető rendelkezik jogosítvánnyal. A GPS-ekre sem tanácsos állandóan hagyatkozni, hiszen nem minden útfelújítást jelölnek.) 
Az idősebb korosztály és az internet, pláne a fészbúk kapcsán szerintem lassan minden magyar állampolgár tud sztorit mondani, ezen rész nem volt meglepő a könyvből.


Viszont annál izgalmasabb, elrettentőbb volt a pár drog statisztika, alkohol fogyasztási adatok és a hétköznapi mérgeink rész. Zacher doktor kiemeli a média hatását, akik az évi 30-50 drogtúladagolásban meghalt szerencsétlenekről napokig írnak, mert a hír eladja az újságot, híradót, míg a 30 EZER alkohollal összefüggő halálesetről nem szól híradás. Nyilvánvalóan nem lenne szabad 30-50 fiatalnak sem meghalnia a drog miatt, de hogy egy kisvárosnyi mennyiségű ember halála a kutyát se érdekli itthon… no, hát az megdöbbentő. És akkor nem beszéltünk még a kapcsolódó családi problémákról, vagy a hajléktalanságról, bűnözésről, ami rögvest kötődik a túl sok italhoz.
Mennyi a sok?
Zacher Gábor szerint a 3 pohár feletti mennyiség, mert 4. után a legtöbb embernek elkezd rosszul működni a memóriája is, tehát a három, mint még fogyasztható a bűvös szám. 8 pohár alkohol egy átlagos egyént kiüt a doktor szerint, jó esetben úgy, hogy másnapra nem hal bele a saját hányásába. Nem úgy, mint pár rocksztár, például Jimi Hendrix.


Szóval jó volt ez a könyv, bátran ajánlom szülőtársaknak, meglehetősen széles körben beszámol a 2018-ban éppen forgalomban lévő drogokról. Rengeteg tabletta érkezik példának okáért Kínából, ahol a gyógyszergyárakban a fájdalomcsillapító-szorongásgátló- egyéb összetevőket különféle arányokban kevernek egy-egy tablettában, hogy aztán más néven forgalomba hozhassák. Hogy honnan tudnak a toxikológusok egy-egy új szerről? Ha egy fiatalt elkap a rendőr, és látszik rajta a tabletta hatása, remeg, felpörgött, kitágult a pupilla. De igazából a darknet, vagyis a sötét internet, a bűnözők, hekkerek menedéke az, ahol egy-egy szerről bármilyen konkrét infó, szinte az Eu-ba kerülése után fenn van. A hivatalos, orvosi út lassabb, hónapokkal, évekkel van lemaradva, és a mi, szülői felelősségünk, hogy felkészítsük a gyerekeinket, hogy mikkel találkozhatnak szórakozóhelyen, korcsoporton belül.
Beszélgetni kell, ennyi a nevelés titka Zacher Gábor szerint, nem a tiltás, vagy prédikálás.

Kapcsolódó cikk:

" Csak negyven év múlva fogjuk látni, pontosan milyen pszichológiai és társadalmi hatásai vannak a digitálisan folyamatosan összekötött világnak"

***
Megjegyzés:
nincs csillagozva, számszerűen értékelve a kötet, mert igazából nem tudtam eldönteni, hogy most mit kéne/lehetne csillagozni. A stílus 5 csillag, a mondanivaló drog, alkohol, függőségek viszont értékelhetetlen.