MARIANN KÖNYVTÁRA

Jennifer Ashley: Gyilkosság a cselédfertályban Adam Alter: Kijózanító rózsaszín Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles? Rachel Renée Russell: Kutyapesztra Dániel András: Tengerre, kuflik! Dániel András: A kuflik és a mohamanyi Jennifer McCartney: Lajhár-filozófia avagy a lajhár-hygge Gill Sims: Hát persze hogy káromkodom!!! Richard Ford: Vadon Viktor Pelevin: Kristályvilág Jeff Kinney: Egy ropi filmes naplója Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem James Clear: Atomic Habits Vámos Miklós: Az isten szerelmére Szeifert Natália: Az altató szerekről Harry Potter – Mézesfalás Rubin Eszter: Árnyékkert Gyorsan kiemeltem az olvasmánylistámat, hogy tudjak mesélni, ugyanis május nagyon gyorsan, és rengeteg élménnyel telt el. Először is: túl vagyok az Egyetemen! :)) Legalábbis órára biztosan nem kell többet bejárnom, várom az utolsó jegyem beírását, és aztán megkaphatom az abszolutóriumot. Szakdolgozatot ősszel írok, illetve záróvizsgát januárban tesze...

FÜLSZÖVEG: Az ​Árnyékkert egy pár és egy család harminc évet felölelő, sodró lendületű, fordulatos krónikája. Az 1980-as években kezdődő, és napjainkig ívelő történet két főhőse, Gyuri és Lia kamaszkori szerelemből lépnek át a házasságba. Eleinte jól alakul az életük, a rendszerváltás lehetőségeit megragadva igyekeznek boldogulni, és lépésről lépésre jutnak előre. Gyermekeik születnek, karriert és házat építenek, ám az otthonuk falán egy napon repedés jelenik meg. Ettől fogva különös, rejtélyes módon a kapcsolatuk és az életük is repedezni kezd. A házuk mintha önálló életre kelne, a dolgozószoba külső fala eltűnik, sűrű borostyánból nőtt függöny zárja el a nappaliba nyíló ajtót – a mágikus hely mindenkit megbabonáz és hatalmában tart.  A szereplők szélsőséges érzelmek rabjaivá válnak, egyre inkább az elemi ösztönök és nyers érdekek vezérlik őket, sötét titkokat rejtegetnek, megcsalnak és megcsalatnak. A romlás feltartóztathatatlannak tűnik, hatalmas léptekkel halad, és fe...

FÜLSZÖVEG: A második kötetével jelentkező Szeifert Natália a magyar kortárs irodalom által kevésbé ismert világot mutat be az olvasónak Az altató szerekről (Ágyregény) c. könyvével. A kortárs magyar irodalomban szokatlan hitelességgel és mélységgel ír a testről és a nőiségről, miközben nem akar sem dogmatikus, sem küldetéstudatos lenni. De elmondhatnánk ugyanezt a könyv számos további témájáról, az álmatlanságtól a gyászig, a szexualitáson át a házasságig. Kifinomult ízlés, zenei mondatok, élvezetes történetmesélés, alapos korrajz, mozaikszerű cselekmény, érdekes fordulatokkal. Szereplői sokszor filmszerűen egy-egy fontosabb pillanatban találkoznak, a regényt átjárja e feszültség, amely végig fenntartja az olvasó érdeklődését. https://moly.hu/konyvek/szeifert-natalia-az-altato-szerekrol Ismerős művéről jóval nehezebb ajánlót írni, mint ismeretlen íróéról, egész egyszerűen azért, mert már volt egy feltevésem, elképzelésem az írásmódról, stílusról az addigi kommu...

Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén valaki jár a fák hegyén  ki gyújtja s oltja csillagod  csak az nem fél kit a remény  már végképp magára hagyott én félek még reménykedem  ez a megtartó irgalom  a gondviselő félelem  kísért eddigi utamon valaki jár a fák hegyén  vajon amikor zuhanok  meggyújt-e akkor még az én  tüzemnél egy új csillagot vagy engem is egyetlenegy  sötétlő maggá összenyom  s nem villantja föl lelkemet  egy megszülető csillagon valaki jár a fák hegyén  mondják úr minden porszemen  mondják hogy maga a remény  mondják maga a félelem *** Kép: Pixabay Vers: https://moly.hu/karcok/1261055

FÜLSZÖVEG: Szentirmai ​Róza egy isten háta mögötti faluban él fiával, a tizenegy éves Janóval. Családjában a bábamesterség anyáról lányára szálló tudomány – őt is szívesen hívják, ha gyermek érkezik a házhoz. De ismer gyógyírt a női test és lélek minden bajára, kezében van a csábítás és a testi örömök fokozására szolgáló csodaszerek titka, ahogy az összetört szívek balzsama is, férfinak, nőnek egyaránt. A faluban az a szóbeszéd járja, hogy tudása nem e világi: felmenői között boszorkány is akadt. Úgy látszik, csak a saját életét nem tudja egyenesbe hozni, az egyetlen férfi, akit valaha szeretett, gyűlöli. Egy napon Rózát furcsa, valóságosnak tűnő álomból ébresztik. Míg álmában máglyára vetették, a valóságban a háza ég le. Bár fiával sértetlenül megmenekülnek, hamuvá és porrá lett életükből semmi más nem marad, csak egy bordó, bőrkötéses könyv – egy hosszú évszázadokat átfogó napló, mely a semmiből került elő, benne egy üzenettel. Róza késztetést érez, hogy beleírjon egy kér...

FÜLSZÖVEG: Ezúttal Mándy Iván kedvenc mondata a cím. Vámos Miklós egyrészt azokat az ironikus portréit adja közre (Örkény, Déry, Mándy, Kodály, Mészöly stb.), amelyek a Hogy volt című kötetben réges-régen már megjelentek csupa olyan nagyságról, akiket személyesen ismerhetett. Másrészt azokat a szövegeit, amelyek kötetben most először látnak napvilágot. Utóbbiak a huszadik század közepének legendás szerzőiről (Faludy György, Szabó Magda, Janikovszky Éva és mások) szólnak, kellő komolytalansággal. A KÖTET ITT VÁSÁROLHATÓ MEG A LÍRA OLDALÁN KEDVEZMÉNYESEN! :) "A Hogy volt portréi 2004-től íródtak, olyan írókról és művészekről, akikkel szoros kapcsolatban álltam, némelyikükkel kifejezetten barátságban. Módosít ez a tény az élményen, ha a műveiket magamhoz veszem? Nehéz a válasz. Az Írhatnám polgár-sorozat valamivel később kezdett fogalmazódni. Ennek hősei a huszadik század közepének íróóriásai, főleg a Nyugat köre. Zömükkel sajnos csak a műveik, életrajzaik, n...

Radnóti Miklós: Mint észrevétlenül Mint észrevétlenül álomba hull az ember,  úgy hull az ifjukorból a férfikorba át;  már múltja van s leül szemközt komoly szeszekkel  s apányi lett körötte már egyre több barát. Apa és kisfia most együtt látogatják,  s a kisfiú lesz lassan, ki jobban érti őt,  ki érti még lobos szivének sok kalandját,  s kijátsszák lent a padlón a hintázó időt. De mégis néhanap felnőttként pénzt keres már,  megrendelésre fordít, eladja verseit,  már szerződést bogoz, számolgat és protestál  s megélni néki is csak a mellékes segít. Sikerre nem kacsint, mert tudja, egyremegy,  e hölgy kegyeltje az lesz, ki jókor érkezett; –  kedvence már a mák s a bíborhúsu meggy,  a bús kamaszt igéző méz és dió helyett. És tudja, nyáron is lehullhat egy levél,  hiába táncol és csal a forró emberész,  s minden megméretik, ha egyszer majd nem él;  sportbajnok ...