2018. november 12., hétfő

A hét verse - Nagy István Attila: Elrejtem magam



Nagy István Attila: Elrejtem magam

elrejtem magam hogy megtalálhass 
alkonyatból vetek neked ágyat 
kiszólok érted az éjszakámból 
elengedlek ha a hajnal lángol 
tűnődő ujjaimmal vigyázok 
ne riassza el a csönd az álmot 
elrejtem magam hogy megtalálhass 
szavaimból vetek neked ágyat 
metaforákkal üzenek érted 
végigfut a láz ha megérted 
vacogsz? borítalak takaróval: 
melledre hajlok perzselő szókkal 
elrejtem magam hogy megtalálhass 
karjaimból vetek neked ágyat 
szólok a májusi orgonának 
a már elköszönő gyöngyvirágnak 
és neked is ne siess maradj még – 
hullajtja szirmát a tavaszi ég


****

Vers forrása:
https://moly.hu/karcok/1175132
Kép:
Pexels.com

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Felhívom rá a figyelmet, hogy a blogon a megjegyzések MODERÁLÁS után kerülnek fel; illetve hogy a megjegyzés írója tudomásul veszi, hogy adatait (nevét és online elérhetőségét) ÖNKÉNT adta meg. Harmadik félnek, vagy reklámcélra nem használom fel senki adatait!

About Me

Saját fotó
Könyvtáros, könyves blogger, könyvmoly, 3 gyerekes anya.