Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe

Olvasónak lenni annyit jelent, hogy sosem leszel magányos és soha nem fogsz unatkozni. Joanne Harris angol író véleményét idézem, aki szintén nagy könyvmoly az írás mellett.
Habár maga a könyvolvasás tevékenysége önállóan zajlik, de rengeteget tud adni egy olvasmányélményhez, ha van kivel megbeszélni azt, vagy vannak az olvasóhoz hasonló ízlésű könyvmolyok, és új műveket ajánlanak az embernek. Hiszen eredendően társas lények vagyunk, szívesen osztjuk meg akár a pozitív, akár a negatív érzéseinket.

A könyvmolyok két legnagyobb könyves Paradicsoma, közösségi oldala a méltán világhíres Goodreads.com, illetve kis hazánkban a Moly.hu.
Először az volt az elképzelésem, hogy erről a két oldalról fogok írni, de pár vicces kedvű csoporttársam az eredeti cím mellé odaírt egy félmondatot, ami új utakra vezetett engem.

Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe – ez az apró megjegyzés igen elgondolkodtatott, mert a napokig tartó kutatás előtt tényleg nem ismertem én se másik könyves közösségi oldalt.
De immáron igen, ezeket a frissen talált kincseket szeretném bemutatni 5-10 mondatban.

aNoobi

"Together we find better books" Együtt jobb könyveket találunk - ígéri a 2006-ban alapított, 20 országban jelen lévő, mégis inkább az olasz olvasók körében népszerű oldal.
Az aNoobi név eredete latin, Anobium punctatum magyarul kis kopogóbogár, azaz faszú, faféreg. Az oldal nevének leírása nem hibás, így írják – kicsi a betűvel, nagy N-nel.

A rendszerben 10 millió könyv adatai szerepelnek, kettő és fél millió műről született már szöveges értékelés (review), 25 millió kötetet pedig csillagoztak már a felhasználók.
Az oldal teljesen hasonlóan működik a Goodreads-hez, lehet online könyvtárat építeni, kívánságlistát, mindkettőt akár úgy, hogy bárki láthassa, akár csak privátra állítva.
Amiben kicsit többet és mást tud, hogy egy-egy könyvhöz nem csak idézetet lehet felvinni, hanem megjegyzést (note), és videót is – ez hasonlít a Moly karc rendszeréhez.

Biblionasium

Gyerekeknek is létezik külön Goodreads oldal, kettőt is találtam, és természetesen az USA-ból. A Biblionasiumot két szülő hozta létre, de 2016-ban az a szerencse érte őket, hogy támogatóra leltek a Follett által. A 140 éves tankönyv és gyerekkönyv kiadó az USA 80 ezer iskolájával áll partneri viszonyban, akik közül számos kezdte el használni a Biblionasiumot is.

A gyermek Goodreads igen figyel a gyerekek adataira, elsődlegesen vagy a tanár, vagy a szülő az, aki létrehoz egy profilt az oldalon. Ehhez csatlakozhat a gyerkőc, feljegyezheti online az olvasmányait, írhat róluk véleményt, indíthat, részt vehet olvasóversenyeken, és természetesen látja társai értékelését is.
A Follett terméke a Destiny iskolai könyvtári szoftver, ami természetesen csatlakozik a Biblionasium rendszeréhez is, így a gyerkőc le tudja csekkolni otthonról, hogy benn van-e a könyv az iskolai könyvtárban. Sőt, amit kivesz a könyvtárból, az automatikusan rákerül a Biblionasium profiljára is.
Még szimpatikusabb, szinte hihetetlen funkció az, hogy a gyerekek által kiválasztott kívánságlistás könyvet az iskolai könyvtáros is látja - ha nincs meg, természetesen meg tudja rendelni a Follett-tól.

Nekem azonban a célkitűzős rendeltetés tetszett a legjobban, már napi 20 perc olvasás után ad egy kitüntetést a Biblionasium. Tudom, kevésnek tűnik, de úgy számolják, hogy 20 perces olvasással 1,8 millió szót is el tud olvasni a gyerek egy év alatt. Összehasonlításként mondom, a Harry Potter hét kötete együtt 1 millió szó. És ami még fontosabb, akár ezer új kifejezéssel is gazdagodhat a gyermek szókincse.

Bookbrowse

Ez volt az egyik legszebb könyves közösségi oldal, amire rábukkantam, bármilyen lányos, giccses szövegnek hat is a megállapításom. A Goodreads nagyon letisztult, ultraminimál, a Moly már unalmas kék, viszont a Bookbrowse olyan szép, klasszikus, kifinomult.
Ez egy olyan oldal, aminek van egy hivatásos szerkesztői csapata, és vannak a könyvmoly tagjai. Egy-egy könyvhöz mindkét társaság szabadon írhat véleményt, értékelést. A kötetek egy részét az amerikai olvasók megkaphatják előolvasásra, legalábbis azok, akik hajlandóak évi 39 dolláros tagdíjat fizetni.

A közösségi oldalt még 1997-ben alapította egy pár, akik könyvesbolti túrájuk során kevésnek találták a könyvekről szóló információkat. Kerestek ilyesmit az interneten is, de akkor még nem volt ilyen témájú oldal. Így hát megalakították a BookBrowse-t. A weblap akkor lett ismert, amikor 1998-ban a Yahoo kiemelte, mint Incredibly Useful Site of the Day, vagyis roppant hasznos oldalként.
2000-s évektől már írói interjúkat is közöltek, illetve az utóbbi években a tagok havi kétszer kapnak az új kiadványokról hírlevelet, ajánlókat.
A BookBrowse 2015-ben és 2017-ben is elnyerte a Modern Library Award-ot, tehát a modern könyvtári díjat, amit a LibraryWorks, a Random Publishing House kiadó tagvállalata szponzorált.

Az újdonságokat többféleképpen is részletezi az oldal, egyfelől külön listázza a hard cover (kemény kötésű) könyveket, külön a sima paperback (papírkötésű, ragasztott) könyveket.
Van saját listája a szerkesztők válogatásának, illetve a tagok által nagyra értékelt újdonságoknak. A weboldalon léteznek külső oldalakról linkelt hírek, de számos saját cikkük is van, például az írógép történetéről, az amerikai olvasási szokásokról, a fiatal felnőtteknek (young adult) szóló könyvekben szereplő depresszióról; vagy éppen a női karikatúra, képregény rajzolókról.
Egyedi és meglepő módon a szerkesztőség tagjai saját kezűleg választják ki a read-a-like (hasonlót olvass) könyvajánlataikat, nem úgy, mint a Goodreads, vagy az Amazon, hogy egy kód, mesterséges intelligencia végez összehasonlítást.

Bookopolis

Kifejezetten 7 és 12 éveseknek készült gyerek könyves közösségi oldal, amit két fiú gyermekkel megáldott anyuka indított el. A weboldal neve Norton Juster 1961-es könyvéből, The Phantom Tollbooth származik, ott eredetileg Digitopolis világok vannak.

A honlap különböző online kitüntetések és pontok rendszerével dicséri a gyermek olvasási fejlődését, akit vagy a szülő tud regisztrálni az oldalra, vagy a tanár viheti fel egyben az egész osztályt. (Elvileg, ha jól értelmeztem, akkor külön pontok jártak az olvasásért és külön a vélemény, értékelés írásokért is.)
A rendszer több szinten is szűri a felkerülő könyveket, kifejezetten tiltó listán vannak az oldalon a káromkodó, sértegető, vagy szexuális tartalmú művek, több egyházi iskola is  Bookopolist preferálja.
A tanárok is kapnak segítséget, van többféle videós spot az oldal használatával kapcsolatban, de majdnem minden könyvhöz van letölthető tanítási segédanyag, óraterv, vagy tesztlap, feladatlap.

Douban

Ez volt az egyetlen közösségi oldal, amit biztosan nem tudtam alaposabban kipróbálni, még akár a nézegetés is nehézségekbe ütközik, hiszen Kína legnagyobb social media oldaláról van szó.
A Douban 2005-ben nyitotta meg oldalát a lelkes kínai fiatalok felé, és mivel az országban tiltott a Facebook, ez a legnagyobb közösségi oldal.
2013-as adat szerint 200 millió felhasználója van, habár a kínai adatokkal érdemes mindig óvatosan bánni, nem teljesen pontosak.

A Douban attól más, mint a többi eddig felsorolt oldal, hogy zenei, filmes, mozis-tévés élményeket is meg lehet rajta osztani, ki lehet beszélni, nemcsak könyveket. Viszont a hatóságok éjjel-nappal figyelik, főleg a csoportokban zajló párbeszédeket, de a meghirdetett eseményeket is.
Két angol nyelvű beszámolót találtam az oldalról, az egyik azt emeli ki, hogy szinte minden kínai zenésznek, előadónak van saját aloldala, profilja a Doubanban, sőt aki zenész, attól az oldalhoz csatlakoztatott rádióállomáson keresztül is könnyen hozzá lehet férni, meg lehet venni az albumát.
A másik vélemény pedig a Facebook marketplace-hez, vagyis belső piachoz hasonló funkcióról mesélt, vagyis online lehet vásárolni a Doubanon keresztül.
(Nekem ez eléggé központosított világot jelent, hogy egyetlen giga weblapon keresztül intézzek el mindent, de nem csodálom, hogy a kínai pártvezetés viszont ezt preferálja. A Nagy Testvér mindent lát.)

Helloreads

2016-os fejlesztésű oldal, eredetileg a Kobo márkájú ebook olvasókhoz tervezték. 2017-ben megjelent az applikáció iOS változata is, de azóta mintha picit csend lenne az oldal körül.

Sem a 2018-ban megjelent könyveket sem találtam a rendszerben, de még a 2017-es kiadványok közül se mindent.

A Quora kérdezős fórumon ellenben rábukkantam egy bejegyzésre az egyik fejlesztőtől, Ryan Hittner-től, azt írta, hogy azért találták ki a Helloreads-et, mert jobban bízik egy másik könyvmoly véleményében, mint a mesterséges intelligenciában, kódokban, alkalmazásokban, mint amit a Goodreads is alkalmaz. Vagyis az oldal más felhasználók adatai alapján ajánl hasonló olvasmányokat.

Library Thing

Az eredeti könyves közösségi oldal, mármint ez volt az első, 2005-ben alapították. 2,3 millió felhasználója van, több, mint 2200 könyvtári állománnyal áll összeköttetésben - olyan nagyágyúkkal, mint az Amazon, Kongresszusi központ könyvtára ( Library of Congress), British Library, Ausztrál központi könyvtár ( National Library of Australia). Opac rendszert és a Dewey osztályozást használ az oldal, ez utóbbi okozhat némi nehézséget.

A Library Thing annyival több a Goodreads-nél, hogy az alap funkciókon túl, könyvtári állomány felvitele, katalogizálás, többféle szempontú állományrendszerzés, polcok készítése, olvasások rögzítése, lehet filmeket, és zenét is rögzíteni.
200 darabos állományig ingyenes a rendszer használata, onnantól lehet éves díjat, illetve életre szóló, egyszeri díjat kifizetni.
Van mikro integrált könyvtári rendszere is a weblapnak, Tiny Cat néven, ahol szintén 200 kötetig ingyenes verziót lehet használni, de csökkentett árat kínálnak az iskolai könyvtáraknak is, 20 ezer darabig.

Létezik saját wiki a Library Thingen belül, és van egy roppant érdekfeszítő adatokkal telezsúfolt aloldal, amely csak a statisztikában elmélyülni vágyók paradicsoma, de azoknak aztán bőven kínál érdekességeket.
A legtöbb értékeléssel bíró könyv például az Éhezők viadala (Hunger Games 1.,), a legnépszerűbb szerző J.K.Rowling és a legtöbb nem angol, hanem más nyelvű könyv a Library Thing rendszerében az francia nyelvű.

Litsy

Egy kép többet mond ezer szónál mondás mindennapos igazságát nemcsak a televízió, internet online felületein tapasztaljuk, hanem az okostelefonok elterjedésével is. Létezik egy nagyon híres képes közösségi oldal, hozzá kapcsolódó applikáció, az Instagram, ami főleg a Facebook felvásárlás óta hatalmas piaca a könyveknek, könyvkiadóknak és könyves bloggereknek is.

A Litsy alapítói 2015-ben gondolták, hogy ők is megpróbálkoznak egy hasonló képes, csak a könyvekre célzott alkalmazás megalapításával, amit kicsivel egyszerűbb használni, mint az Instát.

Alapvetően három funkciója van az appnak, lehet idézni (quote) a könyvből, amit éppen olvasunk; lehet véleményezni, értékelni (review) egy könyvet; illetve lehet reklámozni (blurb).

Nagyon szimpatikus, hogy a véleményt négyféle kis ikon jelzi a kép mellett, hogy mennyire értékeljük a könyvet: pick, so-so, pan, bail.

A könyveket több módon lehet listázni, to read (várólista), reading (éppen olvasom), read (elolvasva).

Roppant szimpatikus, hogy a felhasználók alap befolyásoltsági szintjét (Litfluency) 42-től kezdi el számolni a rendszer, mert mint tudjuk a Galaxis útikalauz stopposoknak című remekműből, a világegyetem összes végső kérdésére a válasz: 42.

Ami viszont az applikáció ellen szól, amiért nem nagyon hallani róluk: az a felhasználók csekély száma. Jobban mondva, kevés a felhasználó, tehát nem használjuk és nem használjuk, mert kevés a felhasználó. Én is csak kipróbáltam, de nem fogom rajta hagyni a mobilon.

ReadGeek

"A Site That Knows Your Favorite Books Before You Do" - Egy oldal, amelyik tudja, mi lesz a kedvenc könyved, még mielőtt te tudnád volt a címe számos hasonló online oldalon a reklámcikkeknek, amelyek három éve próbáltak több felhasználót szerezni a 2010-ben alapított ReadGeeknek. A rendszer 2016-ban került német tulajdonba, és három nyelvű oldal, angol, német és spanyol nyelven elérhető.

A weboldal elég egyszerű használatú, első pillanatokban 10-15 könyv értékelését kéri a felhasználótól.
A részletes leírás szerint egyfelől egy algoritmus figyeli az értékelésünket, de másik részről keres a rendszerben hozzánk hasonló olvasókat, és az ő véleményük, ízlésük alapján tesz ajánlatokat. A skála, amely mentén értékelhetünk, 1-10-ig tart, aztán a rendszer ajánl 8 könyvet.
Őszintén szólva, 15 könyv értékelése után, a rendszer ajánlotta nyolc könyv közül kettőt már elolvastam, és csak kettő érdekelt volna, tehát félig sikerült eltalálnia az ízlésemet. Még furcsább volt, mikor 33 könyvet értékeltem, akkor a 8 ajánlott mű közül kettőt már elolvastam, de a többire nem lennék kíváncsi.

Together We read

Együtt olvasunk hirdeti az a könyves közösségi oldal, amely a volt Brit királyság olvasó alattvalóit gyűjti egy helyen össze. A rendszer az ugyanolyan elektronikus könyvek fogyasztóit kapcsolja össze Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland lakosai közül.

Bevallom, itt igen aktívan sóhajtoztam, egyfelől a kapcsolódás, együtt olvasás élménye miatt, másfelől mert tudom, hogy ezekben az angolszász országokban a könyvtári kölcsönzőjeggyel két hétre lehet kölcsönözni ekönyvet.
Sőt számtalan könyvtár, de Kanada magában tartott együtt olvasós időszakot, amikor várakozás nélkül, bárkinek lehetősége volt az Overdrive használatával kikölcsönözni a megjelölt elektronikus művet.
Nagy Britanniában pedig készülhetnek már az olvasók Madeline Miller könyvére, - az írónőtől  Akhilleusz dalát én is agyondicsértem. November első két hetében egy újabb görög tragédiát feldolgozó művét, a Kirkét (Circe) fogják közösen olvasni.


* Megjegyzés:
ez a blogbejegyzés egyetemi beadandó feladat, az oktató tudomásával és engedélyével került megosztásra :))