Megint Hétfő - No.2. ezúttal Kedden

Teljesen hihetetlen, hogy ilyen hamar a repül az idő, kölcsönkérem Fanni tegnap kapott utó-karácsonyi ajándékát, az időnyerőt :)

Kedden az a nagy öröm ért, hogy el tudtam jutni a hivatalos, bankügyek intézése után könyvtárba is, ami kellemes élmény volt, sosem gondoltam volna, hogy ennyien nyüzsögnek délelőtt 11-kor odabenn.

A képen látható kincsekkel tértem haza, Nyáry Krisztián könyvét rögtön el is kezdtem. Ugyebár ez az Így szerettek ők kicsit kezd már kultikus mű lenni, ami meglepő ahhoz képest, hogy milyen friss, 2012-ben jelent meg; de azt hiszem, hogy az a hype oka, hogy valahogy akkor indult be Magyarországon az Fb.
Leírás:

"Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.

40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról."

A könyv nem volt rossz, sőt :) szívesen ajánlom Mindenkinek, bár legfőképpen érettségi előtt állóknak. Jó a szerkezete, mert bár rövidek a fejezetek, minden anekdota végén ott egy irodalmi műrészlet, elég gyakran vers. 

Biztos 4,5 csillagra értékeltem, a levonás a szöveg stilisztikájáért jár, nagyon látszik az FB háttér, túl egyszerű, szegényes a nyelvezete; én egy irodalmártól többet várok el! 

Elolvastam már a Tengeróceánt, Janikovszky Évától az Aranyesőt, egy Virginia Woolfot is elemző pszichológia témája könyvet, a Rendkívülieket is; sőt, hogy ne lehessen rám fogni a sznobéria (amúgy teljesen IGAZ) vádját, kézbe vettem egy a molyon igen kedvelt erotikus könyvet, a Faldöngetőt.

"Caroline Reynolds magáénak tudhat egy fantasztikus, új lakást San Franciscóban, egy irigylésre méltó háztartási robotgépet… O-t viszont nélkülözni kénytelen (és itt most nem Oprah-ról van szó, kedves olvasók). Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz, egy bombasztikus cukkini kenyér receptje is az övé… de O-nak se híre, se hamva. Ott van neki Clive (a világ legaranyosabb cicája), a jó barátok, egy hatalmas ágy, csak O nem.

Azóta, hogy beköltözött új lakásába, az O nélküliség állapotát szexuálisan túlfűtött szomszédja tetőzi be, aki éjnek évadján olyan hangos faldöngetésben részesíti, amilyet még sosem hallott. Minden nyögés, náspángolás és… ez csak nem egy nyávogás volt? …hangsúlyozza a tényt, hogy nem csupán nem hagyják aludni, de még mindig meg van fosztva…, igen, helyes a tipp: O-tól is.

Majd belép a képbe Simon Parker (tényleg, Simon, kérlek, lépj be). Amikor a faldöngetés odáig fajul, hogy jóformán szó szerint kilöki a gazdáját az ágyból, Caroline, arcán kielégületlenséggel, rózsaszín bébidoll pizsamájában végre szemtől szembe kerül már sokszor hallott, de sosem látott szomszédjával. A késő éjjeli ütközet, nos, vegyes érzelmekkel zárul. Hmm! Ilyen vékonyka falak mellett, a feszültség bizony hatalmas…

Incselkedés, gúnyos megjegyzések, forró fürdőben lubickoló cicalányok a gyönyörű San Franciscó-i ég alatt – és ráadásként a legszexisebb almás pite, amely valaha készült. Mindez ott rejtőzik ebben az érzéki, szellemes, romantikus mesében."

Megmondom őszintén, egyszer el lehet olvasni, időnként még sokat is lehet rajta nevetni, de tele van sablonnal. Nyilván ki más lenne az álompasas, akiről a főhősnő főnöknője mesélt, ha nem az utált Faldöngető? És persze kénytelenek jóba lenni, mert barátaik összejöttek, bár ez a szál szerintem teljesen feleslegesen töltött ki 50 oldalt a könyvből.
Az O amúgy az orgazmus fedőneve, és vallom kerek perec, ez a regény a szexig volt jó. Utána átmegy valami hihetetlenbe, mert az szép, hogy a szerelem szárnyakat ad, de a nyolc óra alatt hat szeretkezés már erősen utópisztikus feelinges. 

Még majd előbb-utóbb próbát teszek a Szürke ötvennel is, de azért inkább maradok elszállt agyú, fellengzős sznob liba :D

És igyekszem a hét második felében még írni, mert a Krumplihéjpite megérdemel egy külön bejegyzés.